Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1908-1909 (HU-ELTEL 7.a.9.)

1909. május 10. VI. rendkívüli ülés

2. A nemzetközi Jognak jogi természete mellett minő érvek hozhatók f£l-r

3. Mi képezi legnagyobb akadályát annak, hogy a. választott birósagok a. nemzetközi beké szempontjából nem bÍrnak azzal a jelentőséggel, amely- lyel birniok kellene?

4. Min alapszik az állampolgárság nemzetközi jelentősége?

5. Mi értelme van a nemzetközi indige- natus illetve a világpolgárság között?

^ Br.Pikier Gyűl; ny. r. tanár ur kérdései 1. A semlegesség kötelezettség-e, ha két vagy több állam hadát üzen, van-e a többiekre nézve kötelezettség semlegességre?

c 1A ct m 77 a fc/

2. Miben állanak a tengermel'léki^a parti tenger fölötti joga.i?.

3. Van-e joga kizárni a. kereskedelmi hajókat a tengerparti vizekből?

4. Minő jogokat gyakorolhat a ponti állam az idegen kereskedelmi hajók fölött?

5. Lehet-e tengeri lobogója egy nem ipirK /

tengeri államnak is?

6. Montenegrónak a tengerre vonatkozó jogai csorbítatlanul állanak-e fenn?

Ezek után a jelölt úrhoz még Gr.

Concha Győző,br. Ma.gya.ry Géza és br.

Grosschmid Béni ny. r. tanár urak intéztek kérdéseket.

Br. Concha, Győző ny. r. tanár ur kérdései 1. Az az eset, amely háború al^kal- mul szolgált Oroszország és Japán