Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

TÓTH SÁNDOR LÁSZLÓ ' MAGYARORSZÁG BEILLESZKEDÉSE AZ EURÓPAI CIVILIZÁCIÓBA (XI-XII. SZÁZAD) Jelen előadás azt vizsgálja, miként válhatott a magyarság „idegen testből" Európa szerves részévé a XI-XII. században. E megközelítésben felsejlik némi célzatosság is, hiszen ma a korábbi kelet-európai térséghez (szovjet zónához) tartozó Magyarország más kelet-európai országokhoz hasonlóan * „Európához" akar csatlakozni, amely kifejezés a Nyugat-Európához való gazdasági-társadalmi felzárkózási, az általa befogadtatási vágyakat tükrözi. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy e korban más problémák voltak, más volt maga Európa is, s a magyarság is más civilizációhoz tartozott korábban, a honfoglalás előtt, s másképpen vetődött fel a befogadás vagy kivetés kérdése is. Elemzésünk tehát nem célozza, s nem is célozhatja azt, hogy analógiát vonjon az egykori és a mai helyzet között, s az Európához való csatlakozás mai politikai jelszavát vetítse vissza a múltba. Az előadás címe több problémát takar. Egyrészt maga az illeszkedés szóval ugyan el lehet kerülni a közhelyszerű, s elcsépelt „csatlakozás Európához" szlogent, de ugyanakkor e terminus maga is sablonos, s szinte azt sugallja, hogy problémáktól mentesen történt ez a folyamat a XI-XII. században. Másrészt vitatható ez a cím azért is, mert egy egységes európai civilizáció gondolatát sugallja, amelyhez a magyarság illeszkedett. Megfelelő kifejezés persze aligha van erre. Az „illeszkedés" szót szintén használó Kristó Gyula arra utalt, hogy „a magyarság nem lett Nyugat-Európa része, nem oldódott fel abban, hanem csak az ottani modellhez illeszkedni, alkalmazkodni próbált". Véleményem szerint a témakör - amelynek talán helyesebb címe lenne „A magyarság, a magyar állam a keresztény Európában" - több részre bontható. Egyik a keresztény Európa formálódása a IX- XII. században. A másik a honfoglaló magyarok kapcsolata Európával a X. században, a magyarokról alkotott kép. A harmadik téma az államalapítás szükségessége, az Európához való viszony változása. A negyedik témát előadásunk címe többé-kevésbé fedi, hogyan alakult Európa és a magyarság viszonya államiságának első két századában. Szükséges először a témához tartozó előzményekről szólni. Ilyen az Európa-fogalom kialakulása, s Európa formálódása a IX-XIL században. E vonatkozásban Magyarországon Szűcs Jenő végzett úttörő jellegű munkát. Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy a mai politikai és civilizációs 7