Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

lemben beszélhetünk polgári létformáról, gondolkodásmódról, műveltségről (természetesen a polgárságon belül itt is jelentős a differenciálódás), vagyonról. A gazdaságban elfoglalt hely és a műveltség összefügghet, de lehetnek eltérések is a két kategóriában, pl. egy gyártulajdonos lehet fontos gazdasági szereplő, noha műveltsége, életvitele nem feltétlenül felel meg a „polgári" elvárásoknak.' Harmadszor a polgárság politikai kategória is: a polgár politikai, gazdasági és egyéni szabadságjogokkal rendelkező egyén. Ha csak ez a meghatározás szolgálna az értelmezés alapjaként, az athéni polgárok vagy a középkori szabad városok polgárai is megfelelnének ennek a kritériumnak. A modern értelemben vett teljes jogú polgárok egyéni és kollektív jogai már a XIX. században sokkal szélesebbek, mint a megelőző korokban." A polgárosodás folyamatának értelmezése hasonló problémákat vet fel, mint a polgárság meghatározása. Jelentheti egyrészt, hogy olyan társadalomról van szó, mely piaci viszonyok között az iparosodás és az urbanizáció korát éli, melyben a tulajdonosi réteg a társadalom egészéhez viszonyítva egyre szélesebb méreteket ölt, illetve a tulajdonos-bérből élő, bérmunkás viszony válik meghatározóvá a gazdasági szférában. A polgárosodást a létező tulajdonosi rétegen kívül befolyásolja az adott társadalom gazdasági tőkéje (a lakosság mekkora hányadának van lehetősége arra, hogy valódi tulajdonossá váljon, vagy tulajdont szerezhessen), s az a társadalmi tőke;

1 mely a tulajdonossá válás igényében rejlik. A polgári átalakulás nem mehet végbe jelentős szintű infrastrukturális váltás nélkül, mert ez nem csupán a gazdasági fejlődés alapját jelenti, hanem az urbanizációét és az információ-ismeretáramlásét is egyben. Az infrastrukturális fejlődés teszi lehetővé Nyugat-Európa polgárosodásban élenjáró országaiban, hogy az urbanizációs találmányok, előnyök ne csupán a városokra korlátozottan, hanem a vidéken is teret nyerjenek. Ez nem jár együtt a településszerkezet átalakulásának megakadásával, a városiasodás leállásával. A falun-városban élők arányának megváltozása a város javára továbbra is meghatározó marad. A polgárosodás folyamata más megközelítésben a polgári létforma térhódításával egyenlő. Mit jelent ez? Azt a minimális műveltségi szintet, melyhez minden esetben minimum programként kapcsolódik az analfabétizmus felszámolása. A polgári műveltséget nem lehet egy szóval meghatározni teljes körű elemzése most nem is feladatunk a dolgozat szempontjából ez esetben értelmezése a polgári életforma, (munka, lakás, életkörülmények) a kifinomultság, jólét és információ fogalmakkal lehetséges. Az információ ma már tudjuk - hatalom. A polgárosodás folyamatának egyik legjellemzőbb vonása az ismeretáramlás felgyorsulása. Érvényes ez a gazdasági ismeretektől kezdve az új szokásjogra, kultúrára, az élet minden területére." A pol138