Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

KISS LÁSZLÓ A MAGYAR HONFOGLALÁS ÉRTÉKELÉSE A SZLOVÁK TÖRTÉNETÍRÁSBAN Ehhez a tanulmányhoz a közvetlen indítékot - a millecentenáriumi megemlékezésen túl - két szlovák történész nemrég olvasott tanulmányai adták. Ezekben a szlovák értelmiség felszínes nemzeti tudatát, az új viszonyok között is megőrzött mítoszteremtő képességét bírálták. Bár eközben maguk sem tudtak teljesen elszakadni a szlovák történetírásra oly jellemző bizonyos megkövesedett szemléleti elemektől, mégis kísérletet tettek arra, hogy a szlovák történelem, s benne a szlovák-magyar kapcsolatok árnyaltabb és realisztikusabb értelmezését adják.

1 Egyébként Julius Mesáros is úgy látja, hogy ez a hagyományos - alapvetően magyarellenes - szemlélet 1989 óta fokozatosan változóban van. A Magyarország történetét objektívebb módon bemutatni igyekvő új szlovák szintézist ugyanis már „egyértelműen az a tendencia uralja, hogy a történeti Magyarországot a szlovákok évszázados hazájaként mutassák be, a szlovák etnikumot pedig a Magyarország történetének aktív részeként"r Ezen a vonalon továbbhaladva úgy vélem, hogy nem haszontalan röviden áttekinteni, hogyan vélekedtek és vélekednek a magyar honfoglalásról, az ezzel kezdődő sok évszázados magyar-szláv, illetve magyar-szlovák együttélésről egykor és ma a szlovák történetírás meghatározó személyiségei, a fiatal szlovák állam hungarológusai. Gyakran hivatkoznak mostanság a Minac-nak arra a mottójára, hogy a magyar a szlovákok politikai végzete. Ezt fogalmazta meg 1990 őszén Rudolf Chmel hungarológus (akkor távozó csehszlovák budapesti nagykövet) is, amikor rámutatott, hogy: „A szlovákok történetében nincs még egy olyan közös, de talán éppen ezért neuralgikus pont, mint amilyen a magyarokhoz és a csehekhezfűződő kapcsolat", hiszen ,,a magyarokhoz való viszony nemcsak nemzeti sorsunkat alakította, hanem a nemzet tudatát is. Századokon át főként azzal léteztünk, hogy elrugaszkodtunk a magyaroktól. "

3 Ez az „elrugaszkodás" a szlovák történeti munkákban és a köznapi tudatban többnyire úgy jelentkezett és jelentkezik, hogy - a szlovák nemzet által idegen államnak tekintett - történeti Magyarország úgymond „évszázados börtön"-t jelentett, amelyben a magyar uralkodó nemzet „ősidők óta" a szlovákok elnyomója és halálos ellensége volt.

4 Ennek a káros állapotnak a kezdetét a magyar honfoglaláshoz kötik. A 890-es évekkel kezdődő események ugyanis nemcsak a „szlovákok", hanem 49