Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
dében történtek, akkor is fel kell tételeznünk, hogy a megtelepülöknek nem az volt az első és legfontosabb feladatuk, hogy a temető helyét kijelöljék. A temető nagysága és a temetkezési mód azonban másra is engednek következtetni. Az ásatási beszámolókban utalás sincs arra, hogy a feltárt sírokban pogány temetkezési szokásokra utaló leletanyagot, vagy temetési módot találtak volna. A megoldás kulcsát valószínűleg László Gyula adja meg: „A Szent István utáni temetők képe egészen más, mint pogány kori temetőinké. Sokkal több sír kerül egy temetőbe, s a temető többé nem soros már, hanem kezd hasonlítani az avar temetők zsúfolt telepítéséhez". 3 0 Feltételezhető tehát, hogy a temetőt kialakító népesség már keresztény volt. Ezt a feltételezést alátámasztja az is, hogy a temetőt mintegy 200 évig használták. Ha pedig az eredetileg pogány temető volt, akkor nehezen képzelhető el, hogy a keresztény egyház tovább használta volna. A keresztény temetkezési szokásoknak megfelelően azonban a temetőnek a templom mellett, vagy a templom mögött kellett elhelyezkedni. A IV. századtól terjedt el, hogy a vértanúk sírja fölé emlékkápolnát, sőt bazilikát emeltek, akkor lettek védőszentjei a templomoknak és kívánatos volt a halottakat a védőszentek oltalma alá helyezni/ 1' A keresztény egyházszervezés után Szent László kemény törvényben rendeli el, hogy a halottakat a templom mellé temessék. „A ki meg nem szenteli a vasárnapot és az ünnepnapokat meg nem tartja, vagy a kántornapokon és ünnepek estin nem böjtöl, avagy nem a templom mellé temeti az ő halottjait: tizenkét napon át vezekeljen kenyéren és vízen, kalodába zárva"/' 2 Az egri temetkezés folyamatossága tehát azt mutatja, hogy a templom és temető elhelyezése megfelelt az egyházi elvárásoknak. Milyen volt azonban ez a templom és területileg hol helyezkedett el? Némi eligazodást nyújt ebben is Kozák Károly ásatása. 1990-ben megjelent összegző beszámolójában azt írja: „A várszékesegyház romjainak déli oldalánál feltárt körtemplom alapjai fölött állt a püspökség első temploma, a keresztelőegyház"/ v 3 Ezt a körtemplomot a régész feltételezése szerint a románkori várszékesegyház építése, vagy később, a gótikus átalakítás idején bontották le. Kétségtelen, hogy a várszékesegyház déli falának a Setét-kapu közelében lévő részénél van egy félköríves fal-alapozás, amit egy lebontott körtemplom alapjának lehet tekinteni. 3 4 Vannak azonban Kozák logikus okfejtésének ellentmondó tényezői is. Pataki Vidor oklevelek alapján, a Szent István által alapított és épített, Szent János apostol és evangélistának szentelt püspöki székesegyház mellett megemlíti a Szent István templomot is. 3 5 Ez a templom egy 1937-ben készült felmérés szerint a románkori székesegyház északi fala és az északi várfal között volt. A templom Rozgonyi Péter püspök 1436 január 13-i oklevele szerint a tatárjárás előtt épült, pusztulása pedig 1552-ben következett be/ 6 42
