Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
Nehéz elfogadni Kozák Károly véleményét azért is, mert az egri püspökség megalapításakor már feltételezhetően állt a feldebrői templom. Ezt Istvánnak - ha valóban járt Egerben - látni kellett. Nem képzelhető el, hogy az egyházalapító király az impozáns kinézésű és kiterjedésű gyülekezeti templom látványa után a püspöki székhelyen egy kis alapterületű körtemplomot építtetett. Sokkal valószínűbb, hogy ez a bizánci hatást sem nélkülöző körtemplom a várdombot megszálló keresztény gyülekezet által a X. században emelt építmény volt. Még az is kérdés azonban, hogy a románkori templomromokon belül feltárt félkörívben kell-e keresnünk ennek az ősi templomnak az alapjait. Kozák Károly a sírmező feltárásával kapcsolatban többször hivatkozik arra, hogy a sírok benyúlnak a Szépbástya, vagy a Setét-kapu falai alá. 3 7 Ebből arra lehet következtetni, hogy a sírmező nagyobb része a feltárt síroktól észak-keletre helyezkedett el. Akkor viszont a templom, - amely nem temetőkápolna volt, hanem minden egyházi fünkciót ellátott - a Szépbástya keleti oldalán, vagy a mai északi várfal táján helyezkedett el. Ha feltételezzük, hogy a későbbi várterület egész délnyugati lejtője már a püspökség létrejötte előtt lakott volt, akkor nagyjából az ó-kaputól, a későbbi Setétkapuig terjedő terület jelentette a település centrumát is. Ez a terület viszont a XVI. századi átépítések során annyira megsemmisült, hogy az itt lévő építményeknek nyomai sem maradtak. A műemléki topográfia szerint a „külső vár területén állt az „Eger hegyfoki Szent Péter prépostsági egyház" valószínűleg szintén XIII. századi alapítású volt". 3 8 A szerzők azonban hozzávetőlegesen sem tudják meghatározni keletkezésének idejét, csak annyit tudnak, hogy az első feljegyzés 1331-ből való. De egy XIV. századi építménynél milyen alapon beszélünk külső- és belső várról, amikor a vár még teljes egységet alkotott. Feltételezhető, hogy az akkori román székesegyház szentélyzáródásához viszonyítva ez keletebbre volt, de semmi sem bizonyítja, hogy már a későbbi külső vár területére esett. A vár ásatását végző régészek 1966-67-ben a Gergely-bástya és a Törökkert között a déli várfal előterében lévő teraszos részen Árpád-kori település nyomait tárták fel. Az ásatás során a lakóépületeken kívül feltételezhetően fazekas és kovács műhely alapjait is sikerült feltárni, valamint nagyszámú edénytöredéket. 3 9 „Ezeknek a töredékeknek az értékeléséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a délkeleti fülesbástya egykor itt húzódó falának építésekor egy, a X. század második felétől a XIII-XIV. századig lakott település területét bolygatták meg". 4 0 Ez a feltárás két szempontból is igen jelentős. A fazekas- és kovácsműhely feltárása azt mutatja, hogy a városalapítók között iparosok is voltak, vagy meg volt az igény az iparosok letelepülésére. Az iparosok viszont csak akkor telepedtek meg, ha helyben és a környéken elég nagy vásárlóerő volt ahhoz, hogy terméküket értékesíteni tudták. A másik megállapítás az, hogy ez a település részlet az Árpád-kori 43
