Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
ben és környékén (Tihaméren) Szent Mihály, Szent Miklós, Szent Demeter és Szent Kozma-Damján tiszteletére emelt templomok voltak." Ezek közül különösen Demeter és Kozma-Damján - a két gyógyító szent - a keleti egyház szentjei közé tartozott. Ezeknek a tisztelete csak 1054 előtt terjedhetett el, viszont ha a kereszténység Eger környékén csak a püspökség megalapítása után kezdett gyökeret verni, pár évtized alatt hogy vésődtek be annyira egy frissen keresztelkedett nép lelki világába, hogy tiszteletük a római egyház ellenére is fennmaradt. Nem lehet-e sokkal inkább feltételeznünk, hogy már a X. század második felében az Eger területén megtelepedett magyarság áttért a keresztény hitre, s egy népes gyülekezetet hozott létre. Az egyházszervezésben jeleskedő Aba Sámuel talán éppen azért javasolta Istvánnak itt püspökség létrehozását, mert adva volt hozzá a megfelelő társadalmi bázis, ő pedig presztízskérdést csinált abból, hogy a hatalmas kabar törzs területén mielőbb püspökség jöjjön létre. Ha mindezt feltételezzük, akkor megtaláljuk a magyarázatot a vár kiterjedésére is. A város ősmagvát a vár területén kell keresnünk. Erre ráérez Gorove is, Pataki Vidor ugyancsak ezt tételezi fel. Ok azonban csak a mai várterületben gondolkodnak, pedig a külső várterület legalább olyan nagy volt, mint amely ránk maradt. A falak kiépítését tehát a település nagysága szabta meg. A későbbi várfal kezdetben a városfalat is jelentette. Ez a XIXII. században csak egy fapalánk, amit könnyen felégetnek a tatárok, a tatárjárás után viszont itt építik meg a kőfalakat is. A vár és a város kora középkori története teljesen homályba vész. Azt Pataki Vidor is elismeri, hogy „a mai vár területén indult meg a letelepedés még I. István idejében, faházakkal, faszentéllyel, talán a harmadik-negyedik nemzedék (Cletus I. 1114-1131) már tudott egy kő keresztelő kápolnát létrehozni, az ötödik-hatodik (Catapánus 1197-1216) háromhajós román katedrálist építeni". 1 2 Úgy gondolom, hogy ma már teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy már a X. században a későbbi vár területén több nagycsalád, esetleg egész nemzetség hozott létre állandó jellegű szállásterületet. Ásatások és antropológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy ez magyar etnikumú népesség volt és már az egyházszervezés idején többségében keresztény vallású. Feltételezhetően már a XI. század elejére valamilyen sövénykerítés jelezte a település határát, s dél felé és észak felé kapuja volt. A déli kapu a Maklár felől jövő út végpontját jelentette és a későbbi Okapu elődje volt, az északi kapu pedig nagyjából a mai északi várkapu környékén lehetett, s a későbbi Cifra-kapun keresztül folytatódott az út Felnémet felé. Á vár északi kapuját a Szent István templom mellett a vár 1508. évi leltára is említi. 1 3 A településen átvezető út tengelyében, valahol a mai Setét-kapu helyén épült fel a település első temploma, északi oldalán a piac térrel, déli oldalán a temetővel. A népesség vagyonosabb rétege és a katonáskodó elemek a 37
