Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

ről Fényes Elek is hírt adott, ami arra utal, hogy beolvadásuk nem volt teljes, vagy kisebb csoportok a XIX. század első felében is érkeztek a városba, akik egy ideig őrizték nyelvüket, szokásaikat.

3

8 Biztosan tudjuk, hogy a Szent Erzsébet templomban 1825-ben még tartottak szlovák nyelvű miséket. A török kor után német telepesek is érkeztek Gyöngyösre. „A bevándorolt németek nemcsak testalkatban, hanem életmódjukban és lakásuk berendezésében is különböznek a magyaroktól. Az itteni természeti viszonyok nem teszik számukra lehetővé, hogy... szülőföldjük szokásai szerint éljenek, s ha erre mégis kísérletet tesznek rendszerint belebuknak, tönkremennek a magukkal hozott kevés pénzüket is elveszítik... Környezetük magyar nyelvét hamarosan elsajátítják, de öltözködésükben, szokásaikban megőrzik különállásukat. '°

9 A németek megjelenése Gyöngyösön azokra az évekre tehető, amikor megyeszerte jelentős földesúri telepítő akciókkal számolhatunk. (Pl. Grassalkovitsok/ Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy az elsősorban kézműves mesterségeket űző jövevények nem szervezett akció keretében érkeztek a városba. Bél Mátyás a XVIII. század első harmadában és Korabinszky 1786-ban a németekről szólva ugyanúgy a kevés jelzőt használta, mint Fényes Elek a XIX. század derekán.

4

0 Ez azt mutatja, hogy ez a nemzetiség csak kis mértékben volt jelen az oppidum társadalmában. 1750ben a német ajkú lakosok arra kérték a ferences atyákat, hogy az 50 családot meghaladó közösség részére német papot adjanak, mivel többségük alig beszél magyarul.

4

1 Másfél évtized múltán azonban a barátok História Domusa már 140 családról írt, melyek nagy része rövidesen asszimilálódott. Az 1790-es években csak 197-en nem beszélték közülük a magyart, főleg az idősebb generáció tagjai. A teljes elmagyarosodás azonban még a reformkorban sem ment végbe, hisz a Szent Urbán templomban az 1830-as években is tartottak vasárnaponként német nyelvű miséket.

4

2 Valószínű, hogy rövidebb-hosszabb ideig cigányok is éltek az oppidumban, még inkább annak határában. A rájuk vonatkozó legfontosabb adat érdekes módon éppen az, hogy az 1765-1771. évi megyei cigányösszeírásban egyetlen gyöngyösi cigánnyal sem találkozunk.

4

1 A vándorló életmódot folytató népcsoport esetleges megtelepedését a városban és határában kiépült, századok óta jól működő rendészeti szervezet is nehezíthette. Összefoglalóul elmondhatjuk, hogy Gyöngyös középkori eredetű magyar lakosságának továbbélése a nagy nemzeti átrendeződés századában is töretlen maradt, társadalmának nemzetiségi összetétele alig változott. A XVIII. század folyamán görögök, németek és szlovákok is érkeztek a városba de azok nagy része hamarosan asszimilálódott. A nemzetiségek egyébként is a ' bevándorlóknak csak kisebbik hányadát adták, nem úgy, mint Eger vagy a megye esetében. A beolvadás ugyanakkor megyeszerte végbement, így a század végére népességének mintegy 90%-a magyar anyanyelvű volt. Min128