Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

dezek alól kivételt a zsidóság jelentett, amely leginkább megőrizte nyelvi, vallási, életmódbeli különállását és egyre növekvő lélekszámával, gyarapodó anyagi javaival a reformkor történetének egyik fontos szereplője lett. Felekezeti megoszlás A legtöbb hódoltsági mezőváros lakossága a XVI. században protestánssá vált. A török vallási ügyekben tanúsított közömbössége is közrejátszott abban, hogy egyházszervezetük, hitéletük megerősödött. A felszabadító háborúk után a katolikus egyház ezekben az oppidumokban, csakúgy mint az egykori hódoltság egész területén elveszett pozíciói visszaszerzésére törekedett. Igyekezete azonban nagyrészt hiábavalónak bizonyult, hiszen az alföldi városok lakossága az üldöztetések ellenére állhatatosan megtartotta protestáns hitét, ragaszkodott vallásához. Gyöngyös felekezeti megoszlásában a török uralom idején nem következett be gyökeres változás. Népessége megmaradt katolikusnak, bár a hitújításnak itt is voltak hívei. A katolicizmus a város vallásos életében mindvégig meghatározó maradt, befolyását a lakosság zöme felett töretlenül megőrizte. Fontos szerepük volt ebben az itt megtelepült ferences és jezsuita szerzeteseknek. A ferencesek az 1400-as évektől éltek a városban. A XVIII. században Gyöngyösön működött Magyarország legnagyobb zárdája és papneveldéje.

4

4 A jezsuiták a tanács többszöri kérése nyomán 1634-ben nyitották meg gimnáziumukat két páter vezetésével. A rendek a lakosság hitéletét templomuk falain kívül is erősíteni igyekeztek, vallási és jótékonysági társulatokat alapítottak.

4^ A jezsuita rendet feloszlató 1773. évi határozat után a gyöngyösi rendház is megszűnt, templomuk pedig filiatemplommá vált. A ferencesek csak úgy tudták elkerülni a II. József rendeletében foglaltakat, hogy az egri püspök 1788-ban plébániát engedélyezett nekik. A város, mely ez idáig a kegyúri jogot gyakorolta, a ferencesek számára létrehozott alsóvárosi pélébánia estében lemondott a jogáról, mert nem akarta a ráháruló többletterheket viselni.

4

6 A közösség anyagi erejét a „tüzek városában" egyébként is eléggé igénybe vette templomaik gyakori újjáépítése, restaurálása valamint az oltárok gondozása. A reformáció megjelenése Gyöngyösön az 1530-as évekre tehető. A lutheri eszmék terjedése itt - meglátásunk szerint - nem a katolikusok áttérésével, hanem jövevények beköltözésével kezdődött. Ezt támasztja alá egy 1606-ban Budán kelt szultáni parancs, mely a korábbi időkre visszautalva így fogalmazott: „... mintegy 20-30 magyar család jött máshonnan Gyöngyösre lakni s ott megtelepedett... kik vallásra nézve amazoktól különböztek."*' Az 1540 -es évek körül már protestáns egyház működött a városban, melyről egy török levél tudósított.

4'" A katolikusok kezdetben a városon kívül 129