Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

felül ritkán látni: amelyik lány szeretnivaló, már tizenkét éves korában is elviszik. Amelyik lány tizenhat éves koráig nem megy férjhez, azt legényhez nem való vénlánynak tartják. "

1

8 A sarjadék fiúk 80%-át az 1-12 éves, 20%át a 13-17 éves kategóriába sorolták az összeíró biztosok. Amennyiben fejtegetéseink helyesek, megállapíthatjuk, hogy a város társadalmának 28%-a 12 éven aluli gyermek volt, akik a termelésben még nem, vagy csak korlátozott mértékben vettek részt. A török világ és a Rákóczi-szabadságharc utáni békés időszakban a város régión belüli népességkoncentráló szerepe csökkent, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy helyreállt a gazdaság és társadalom területi egyensúlya, megtörtént a természetes kiegyenlítődés. Mindez nem jelenti azt, hogy Gyöngyös a XVIII. század végén jelentéktelen település lett volna. Johann Korabinsky 1786-ban megjelent német nyelvű müvében például a következőket írja: Ein volkreicher und angenehmer Ort im Hewescher Komitát" vagyis „ Sűrűn lakott helység Heves vármegyében, gyönyörű kis vidéken. "

I

9 Hasonlóan nyilatkozott 1799-ben Vályi András, amikor a város ismertetését így kezdte: „Népes magyar mezőváros Heves vármegyében. "

2

0 A kortársak „érzékstatisztikája" tehát országos viszonylatban is a népes települések közzé sorolta az oppidumot, ami összecseng Bél Mátyás korábban már idézett közlésével. A tudós szemlélők Gyöngyösről alkotott képe ezek szerint a XVIII. század folyamán nem változott. A XVIII. század utolsó évtizedében a város népesedéstörténetének új fejezete kezdődik. A lakosság számára vonatkozó pontos adatok csak 1821-től kezdve állnak rendelkezésünkre, korábban ugyanis az egyházi sematizmusok csak a katolikusok lélekszámát rögzítették. Az össznépességet így csak becsülni tudjuk. A nem katolikusok 1821-ben a város lakosságának még csak 5%-át, 1855-ben azonban már 13%-át tették ki. Joggal feltételezhetjük, hogy ez az arány 1821 előtt sem haladta meg az 5%-ot. Mindezeket figyelembe véve készítettük el táblázatunkat, mely a II. József Összeírásától 1855-ig terjedő időszakot öleli fel.

2

1 Év Lélekszám 1787 9832 1806 9856 1810 9756 1821 12151 1825 12941 1835 13865 1845 15703 1855 16235 123