Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Ráczné Horváth Ágnes: Az Osztrák-Magyar monarchia mint politikai közösség

Az állam jellegű közösség Európára nem jellemző, de azért létezik: pl. Svájc, Luxemburg, Monaco, vagy volt, de már nincs, mint: Trieszt, Jugoszlávia. Altalános jellemzőjük, hogy nehéz e típusnak közös jellemzőket találni. Kevés a közös vonás - esetlegesen a történelmi eredet, a többetnikumúság és a többnyelvűség a jellemző. Közös - és ez a meghatározó jellemző: közös és mindenkire érvényes törvényei vannak, pl.: USA: tiszta politikai közösség, a lakosok származása nem játszik szerepet. Ugyanígy Ausztráliában vagy Új-Zélandon sem. Európán kívül szabálynak mondható, hogy nem nemzetállamok vannak. Kivétel: Japán, Vietnam. Állam alatti közösségek Ezek között a legmeghatározóbbak a városi önkormányzatok. Az európai történelemben a városoknak nagy szerepük és önálló létük volt, több körül civilizációk alakultak ki. A gazdaság és a kultúra fellegvárainak - lásd Hanza, és Levantei kereskedővárosok - szuverenitása nem mindig volt teljes, de valamilyen mértékű volt. A modern polgári-politikai intézmények bölcsői a középkori városok voltak. Itt jöttek létre először az önkormányzatok - a közösség választott vezető testületei. Állam fölötti politikai közösségek három nagy csoportját különböztetjük meg: 1. Konföderáció 2. Föderáció 3. Lehatárolt célú szövetség Konföderáció a politikai közösségek közötti szövetség - melyben az egységek megőrzik szuverenitásukat. A sikeres konföderációk föderációkká válnak. Föderáció: a föderálódó államok minden szuverenitásról lemondanak a centrum javára. Létrejöttük általában hódításhoz vagy egy személyhez kapcsolhatók pl.: Szovjetunió, Jugoszlávia. E formában nem valósulhat meg az államok szuverenitása. Önkéntes föderációk olyan politikai közösségek között jönnek létre, melyek még nem voltak nemzetállamok. Lehatárolt célú szövetségek: pl.: ENSZ, NATO, FAK. Meghatározott céllal jönnek létre: katonai, vám, technikai, sport, stb. Minden politikai közösségen, társadalmon belül a legfontosabb választóvonal az, amely a közösség tagjait elválasztja azoktól, akik nem tagok.

2 54