Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Ráczné Horváth Ágnes: Az Osztrák-Magyar monarchia mint politikai közösség

Az OMM kialakulása A reformkor békésen zajos átalakulásának az 1848—49-es szabadságharc vetett véget. A magyarok is föllázadtak törvényes uralkodójukkal szemben, s bár nem taszították le a trónról - alkotmányt követeltek. Meg is kapták, de ezt Olmützben visszavonta az uralkodó, ugyanakkor 1849 április 14-én kimondatott a Habsburg-ház trónfosztása, ezzel végképp megromlott az uralkodó és a magyar politikai elit kapcsolata. Bécsben megerősödtek azok az irányzatok, amelyek Magyarország teljes beolvasztását, egy egységes, centralizált, német nyelvű birodalom létrehozását tűzték ki célul. Legjelesebb képviselője e gondolatnak Scwarzenberg miniszterelnök volt — de támogatta az anyacsászárnő és maga az uralkodó is. A szabadságharc katonai megtörése Ausztria és Magyarország számára is súlyos veszteséggel járt. Ausztria nagyhatalmi helyzete megrendült: egyedül nem volt képes megbirkózni belső gondjaival - orosz segítséget kellett hívni. 1849-ben kiszorult a nagy-német egység megteremtésére irányuló kísérletekből is. Magyarországnak szembe kellett nézni azzal, hogy elveszett a forradalom és a szabadságharc minden eredménye, sőt maga az ország mint állam is megszűnt létezni. A történelmi Magyarországot 5 kerületre osztották — Erdélyt úgyszintén - és így tagozták be a birodalomba. 1849 augusztusa után Magyarország sokkal rosszabb helyzetbe került, mint 1848 előtt volt. Haynau rövid uralma idején a megtorlástól való félelemben megbénult az ország. A hazai és a nemzetközi tiltakozás hatására felmentették Haynaut, de a rendszer lényege nem változott. A Bach-rendszerrel szemben, mely az ország teljes beolvasztását tűzte ki célul, a politikai elit a passzív rezisztenciát választotta. Deák vezetésével a nemesség visszahúzódott birtokaira, nem vállalt állást, nem vásárolt csak magyar terméket, a társaságban diszkreditálta azokat, akik hajlandók voltak együttműködni a rendszerrel. Az ország félig-meddig továbbra is hadiállapotban élt. Bizonytalan volt a politikai helyzet - a tőke kivárt. A polgárság sem tudott megfelelő üzleti kapcsolatokat kiépíteni. A Bach-rendszert bár senki sem szerette, sokan támogatták, így pl. a magas klézus, a katonaság, a hivatalnokréteg és a rendőrség. Támogatta bizonyos mértékig a polgárság és a parasztság is, mert munkaalkalmat teremtett, kiszámítható volt. A nemesség passzív rezisztenciája 1860-ban az októberi diploma kibocsájtása és az országgyűlés összehívása következtében megtört. Mi vitte rá az uralkodót a közeledésre? Az osztrák-piemonti-olasz— francia háborúban az 1859-ben Solferinónál elszenvedett vereség és a franciák politikája, mely azt sejtette, hogy Magyarországon komoly bázisa 55