Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Ráczné Horváth Ágnes: Az Osztrák-Magyar monarchia mint politikai közösség

csoportokon belüli súrlódások, érdekütközések elkerülhetetlenek; ellentétes akaratok még azonos érdekek mentén is jelentkezhetnek."

1 A politikai közösség funkciója az, hogy egy adott népességcsoport kohézióját valamilyen szinten megteremtse, meghatározott érdekek képviseletének formális lehetőséget adjon. A politikai közösség a „politikum" egyféle leképezése területe, illetékességi szférája szerint; minden ebbe a kategóriába sorolható, ami a nyilvánosság szféráját alkotja. Közös értékrenden, belső vagy külső kohézión alapul: melyben minden értékrend egyben rangsort is tartalmaz. A belső összetartó erő többféle lehet: léteznek hierarchiák, melyeket az ember elfogad, természetesnek tekint, vannak erkölcsi normák, melyek szintén az összefogást segítik elő. Ha a politikai közösség történelmi formáit vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a hagyományos politikai közösségek (polisz, római köztársaság, törzsszövetségi közösség, területi fejedelemség, zsidó-keresztény királyság, újkori respublika) kereteit a XIX. században megjelenő és uralomra jutó közösségi forma: a nemzet teljes egészében aláásta, azok vagy egybeolvadtak, vagy államot alkottak. A nemzet esetében - mely tipikusan a tőkés átalakulás szülöttje - a közösségtudat átmegy egy szélesebb közösségre, mely nemzetnek nevezi magát. Mi az alapja, az összekapcsolója egy közösségnek? Mitől érzik magukat összetartozónak az emberek? A politikai közösségek hat típusát különböztetjük meg: 1. vérségi - pl. a törzsi szövetségek 2. harci - a közös vállalkozás a meghatározó 3. vallási - melyben a transzcendens az összetartó erő 4. a helyi közösségek - pl. városok, önkormányzatok 5. nemzet - átfogni látszik mindegyiket 6. forradalmi — politikai közösségek: nagyon erős az összetartozás, a hivatás és a vallástudat. Gyakran új „közösség" alapításához vezetnek. A nemzeti meghatározottság különösen Európára jellemző - egyébként nem. Az államalapításban sokkal nagyobb és reálisabb szerepe lehet esetlegesen a vallásnak, területi-történelmi egységnek, egyéb kötődéseknek. A politikai közösség az államhoz való viszony alapján háromféle lehet: a) állam jellegű b) állam feletti c) állam alatti 53