Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Ráczné Horváth Ágnes: Az Osztrák-Magyar monarchia mint politikai közösség

1. Bevezetőként tisztázzuk a politikai közösség fogalmát, jellemezzük azt, elemezzük a közösségalkotás módját, eszközeit! A dolgozat célja: a Monarchia, mint politikai közösség vizsgálata. Hogy választ tudjunk adni a fő kérdésre, először is meg kell vizsgálnunk hogyan, milyen szükségszerűségek következtében jött létre a Monarchia. 2. Elemeznünk kell a Kiegyezési törvényt, mely a Monarchia egyik alappillére. 3. Föderáció - konföderáció - lehatárolt célú közösség volt-e az Osztrák-Magyar Monarchia (továbbiakban OMM). 4. A „magyar nemzet" mint politikai közösség. 5. Állam alatti politikai közösségek a Monarchiában a) nemesi vármegye b) városok c) nemzetiségi csoportok d) katonaság e) civil szervezetek, politikai pártok, szervezetek f) vallási közösségek A dolgozat írójának álláspontja, melyet a következő oldalakon bizonyítani próbál az, hogy az OMM erős, föderatív jellegű politikai közösség volt. Létrejötte közös szükségszerűség, összetartója a reálpolitika volt. A Monarchia válságba kerülése önmagából ered, de szétdarabolása a nagyhatalmi politika és a közép-európai nacionalizmus eredménye volt. A politikai közösség E fogalom bővebb tárgyalása azért szükséges, hogy egyértelmű legyen milyen meghatározók alapján akarjuk a Monarchiát, mint politikai közösséget megragadni. Arisztotelész óta ismert, hogy nincs emberi lét emberi csoport nélkül. Konfliktusok nélkül nincs emberi együttélés. A politikum és a politikai közösség célja így nem lehet a konfliktus megszüntetése, hanem csak ezeknek a rendezett útra terelése. A politika az emberi cselekvés rendje, elemi ereje, mert az emberek együttélését szabályozni kell; a politika az együttélés gyakorlata - a politikai közösség pedig ennek másodlagos meghatározója. „A közösség összetartása, azaz harmonikus együttélésének előmozdítása minden politika egyik alapvető célja. Ebből azonban nem következik, hogy a konfliktusok jelentkezése eleve a csőd vagy a gyengeség jele. A 52