Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

szervnek, hivatalnak főnöke és a törvényhatóság állandó választmányainak is elnöke lett. A főispáni állásra nem volt képesítés megállapítva. Elnyerésének feltétele a kormány bizalma volt. Bármikor felmenthették, ezért fegyelmi eljárásnak nem volt vele szemben helye. Politikai tisztviselő volt, mint a miniszterek és politikai államtitkárok. Közvetlenül a belügyminiszternek volt alárendelve. Esküt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén tett. A hatásköre egyrészt közigazgatási, másrészt ellenőrzési és felügyeleti. Közigazgatási hatásköre rendes és kivételes. A főispán kivételes hatalmát akkor gyakorolta, ha az alispán a törvényt, vagy miniszteri rendeletet vonakodott végrehajtani, vagy a végrehajtásban akadályoztatva volt. Ilyen esetben "a minisztérium felhatalmazhatja a főispánt, hogy a végrehajtást biztosítsa és e végből a vármegyének mindazon tisztviselőivel és közegeivel, akikre szükség van, közvetlenül rendelkezhessék. Ezek a főispánnak a végrehajtásra vonatkozó rendeleteit azonnal és feltétlenül teljesíteni kötelesek és emiatt a vármegye által felelősségre nem vonható, viszont az engedelmesség megtagadása esetén őket a főispán felfüggesztheti és vizsgálat alá vonhatja. Ezt nevezik a főispán kivételes hatalmának". A főispánnak mind a rendes, mind a kivételes hatalma olyan fékentartó eszköz volt a kormány kezében, mely alkalmas volt arra, hogy az önkormányzatnak a kormány intézkedéseivel ellentétes tevékenységét megakadályozza. A főispánnak a rendes közigazgatási hatáskörén belül a következő feladatai voltak: Kinevezte a közigazgatási gyakornokokat, a levéltárosokat és a vármegyei kezelőszemélyzetet, a fogalmazói állásokra a tiszteletbeli tisztviselőket, a kinevezés hatálya a törvényhatósági bizottság legközelebbi megújításáig tartott. A vármegyei tisztviselők ellen - a főtisztviselők kivételével — elrendelhette a fegyelmi eljárást felfüggeszthette őket, a felfüggesztett tisztviselők állásaira - az alispán kivételével - valamint az időközben megüresedett állásokra helyettest jelölhetett ki. Beosztotta a szolgabírákat a járásokra, áthelyezhette őket és az aljegyzőkkel felcserélhette. r • * rrr r t • 20 Megbízta a kijelölő választmány három tagját. A főispánnak adott ellenőrzési és felügyeleti jog gyakorlásával is a törvényhatóság hatáskörét igyekezett a kormány csökkenteni. A főispán a vármegyei állások betöltésére, kinevezésére előléptetésre az illetékes szervek felé javaslatot tehetett. Fontosabb állások betöltésénél a miniszter köteles volt véleményét kikérni. Jogában volt megvizsgálni a központi és kültisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését, megtekinteni a hozzájuk érkezett rendeleteket, beadványokat. A vármegye községeiben, városaiban hivatalvizsgálatot tarthatott. 46