Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

A vármegye testületi szerveiben is gyakorolhatta a törvény által meghatározott felügyeleti jogát, mivel a vármegyei testületek ülésein ő elnökölt. Ebben a jogkörében lehetősége volt a közgyűlést befolyásolni, vagy a meghozott határozatot felfüggeszteni. Kötelessége volt az általa félévenként tartott ellenőrzéseinek tapasztalatairól nyolc napon belül a belügyminisztert tájékoztatni. Kiadott utasításait ellenvetés nélkül kellett végrehajtani. A vonakodókat azonnal, fegyelmi eljárás nélkül elbocsáthatta, állásából felfüggeszthette.

2

1 A kormány az első világháború előtti években ezt a széles főispáni hatáskört is szűknek tartotta. Ezért született meg az 1912. évi LXIII. tc., a háború esetére szóló kivételes törvény, a háborús közigazgatási feladatok biztosítására. Ez a törvény lehetőséget adott kormánybiztos kinevezésére, aki az összes közigazgatási szervekkel és a karhatalommal is rendelkezett." 1886-tól az első világháborúig terjedő időszakra a központosító politika erősödése és a törvényhatóság hatáskörének további szűkítése jellemző. A kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy a tisztviselői kart saját hatáskörébe vonja. Már az 1891 évi XXXIII. tc. elvben kimondotta, hogy a megyei közigazgatás állami feladat, amelyet kinevezett tisztviselők végeznek. Mindezideig a tisztviselőket választották, a törvény utasította a belügyminisztert, hogy a vármegyei közigazgatás közegeiről, azok hatásköréről, a vármegyék önkormányzatáról, a közigazgatási bizottságok szervezéséről és hatásköréről, valamint a közigazgatási bíróságokról egyidejűleg terjesszen elő törvényjavaslatot.

2

3 A közigazgatási bíróságot az 1896. évi XXVI. tc. alapján hozták létre. A törvény megvalósította a felsőfokú közigazgatási bíráskodást. Hatásköre kiterjedt a közigazgatási ügyek döntő részére. A bíróság élén elnök állt. Egyenrangú volt a kúria elnökével. Tanácselnökei, bírái azonos rangban voltak a kúria hasonló beosztású bíráival.

2

4 A közigazgatás működésének javítására, a közigazgatás egyszerűsítésére, a közigazgatási reformok előkészítésére a belügyminiszter 1899-ben külön törvényelőkészítő osztályt hozott létre. 1901. július 27.-én törvénybe iktatták a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1901. XX. tc.-et. a törvény végrehajtása során a belügyminiszteri rendeletek sora jelent meg. Az egyszerűsítési törvény megteremtette az alapot a további reformok számára. Az 1907 LX. tc. kiterjeszti a közigazgatási bíróság hatáskörét. Biztosította a törvényhatóságok alkotmányos jogait azáltal, hogy a törvényhatóság ezentúl jogkörének a kormány vagy állami szerv által történt megsértése esetén a legmagasabbszintű bírói fórumhoz fordulhatott elégtételért."

6 Az 1907 LXI. tc.-kel létrehozták a hatásköri bíróságot, amely a rendes és a közigazgatósági bíróságok között, továbbá ezek valamelyike és a közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri kérdéseket volt hívatva el47