Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

az illető törvényhatóság területén rendszeresített államépítészeti hivatal főnöke."

1

3 A törvényhatósági bizottság tagjait a korábbitól eltérően 6 év helyett 10 évre választották. Csak 1892-ben tértek vissza a 6 évre történő választásra. A legtöbb adót fizetők névjegyzékét az adóhivatalok hivatalos kimutatásai alapján minden évben a törvényhatóság igazoló választmánya állította össze, illetőleg igazította ki. Az adóhivatalok kimutatása alapján minden év végével összeállított, a legtöbb adót fizetők névjegyzékében szereplő polgárokat a jóváhagyott bizottság létszámának megfelelően a rendeletben előírt százalékos arányok betartása mellett, az összeg nagyságrendjében haladva automatikusan bizottsági tagnak nyilvánították. A sorrend megállapításánál a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adót vették számításba. Az állami, felekezeti, törvényhatósági, községi és magánintézetek tanárai, a Tudományos Akadémia tagjai, az akadémiai művészek, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipari- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, tanárok, ügyvédek, bírák, orvosok, mérnökök, építészek, gyógyszerészek, sebészek, állatorvosok, erdészek, gazdászok, gazdatisztek, bányászok összes egyenes állami adóját kétszeresen számították.

1

4 Az 1886. évi XXI. törvény változatlanul hagyta a törvényhatóságok hatásköréről hozott 1870. XLII. törvény 1. §-ában foglaltakat. Az 1886. évi törvény a kormány ellenőrzési jogát növelte azáltal, hogy a belügyminiszter a törvényhatóságoknak az önkormányzati hatáskörben követett közigazgatási eljárását, belső ügyvitelét és pénzkezelését saját kiküldött közege által bármikor megvizsgáltathatta.

1

5 A törvény biztosította a belügyminiszter számára, hogy a fontosabb önkormányzati döntésekbe, szabályrendeletekbe betekintést nyerjen, az azokkal kapcsolatos észrevételeit megtegye és azokon a szükségesnek látott változtatásokat végrehajtsa. Ez a gyakorlatban egyértelműen az önkormányzati hatáskör további csökkenését eredményezte. A törvényhatóságokra ruházott jogkört változatlanul a közgyűlés gyakorolta, mint legmagasabb fórum. A törvény előírta, hogy a múlt évi számadások megvizsgálása és a jövő évi költségvetés megállapítása végett évente kétszer kell a közgyűlést összehívni. Rendkívüli közgyűlést a főispán bármikor, az alispán és a polgármester csak kivételes esetben hívhatott össze. A vármegyei törvényhatósági bizottság közgyűlésén a főispán akadályoztatása esetén az alispán elnökölt. Az 1886. évi törvény változatlanul hagyta a törvényhatósági bizottságok, a közgyűlés, valamint a különböző választmányok hatáskörét. Az 1886. évi XXI. tc. 79. §-a alapján a tisztviselőket a törvényhatósági bizottság közgyűlése által hat évre választották. A főispán holtig tartó időre nevezte ki a törvényhatósági főorvost, a rendőrkapitányt, a számve42