Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

vöket, a levéltárnokokat, az árvaszéki nyilvántartókat és könyvvezetőket, a járási és kerületi orvosokat, a közigazgatási gyakornokokat, az állatorvosokat és járási írnokokat, a vármegyékben a segéd- és kezelő személyzet tag• • , 16 jait. A megyei törvényhatósági bizottság mint másodfokú hatóság működött. Joga volt a községi képviselő testületek által hozott határozatokat felülvizsgálni. A választott alispán a törvényhatóság nevében vezette a vármegye közigazgatását. Önállóan intézkedett minden olyan ügyben, amely nem tartozott a közgyűlés, a közigazgatási bizottság vagy más közegek hatáskörébe. Az alispán hajtotta végre a kormánynak a törvényhatósághoz intézett rendeleteit is. Az alispánhoz érkeztek be a törvényhatósághoz intézett levelek, jelentések, kérvények. A vármegye nevében írt leveleket elsősorban ő írta alá. hatáskörébe tartozott a karhatalom alkalmazásának elrendelése. Figyelemmel kísérte a törvényhatóság területén folyó politikai életet, szerzett tapasztalatairól tájékoztatta a közgyűlést. Gondoskodott a közgyűlés előkészítéséről, havonta egyszer ellenőrizte a megye pénztárait és utalványozási jogát gyakorolta a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés keretei között. Az alispánt feladatainak ellátásában a vármegyei főjegyző, jegyzők és aljegyzők segítették. Első számú helyettese a vármegyei főjegyző volt. A jegyzők feladatai közé tartoztak: a különböző választmányok és bizottságok üléséről jegyzőkönyvek készítése, határozatok, alispáni jelentések, felterjesztések, levelek és rendeletek elkészítése. A törvényhatósági bizottság közgyűlésén a hozzájuk tartozó ügyekben előadóként jártak el. Az önkormányzat jogtanácsosa a tiszti főügyész volt. Helyettese az alügyész, illetve az árvaszéki ügyész. A megyei ügyész őrködött a törvények, jogszokások, megyei szabályrendeletek felett, a törvényhatóság bármely határozata ellen fellebbezhetett az illetékes miniszterhez. Feladata volt a törvényhatóság jogi képviselete magánügyekben, ellátta az adóbehajtásnál a kincstár jogi képviseletét. A törvényhatóság hivatalból gyámja és gondnoka volt a területén lévő valamennyi árváknak és gondnokoltaknak. A szülők, vagy megbízottak hiányában a törvényhatóság által választott gyámok és gondnokok kötelesek voltak elszámolni védenceik vagyonának kezeléséről. Ennek a feladatnak ellátására szerveződött az árvaszék, amelynek egy elnöke és legalább két ülnöke volt. Tagjai voltak ezenkívül a tisztiügyész, a számvevő, egy jegyző és a közgyám. Az árvaszék igen jelentős és felelősségteljes feladatot látott el, hiszen gyakran igen nagy összegeket kellett kezelnie. A választott és kinevezett tisztviselők a főispánnak és a közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának tartoztak felelősséggel. 43