Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

CSELÉNYI ZSUZSANNA A MAGYAR POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS 1867-TŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚIG ABSTRACT: (Die ungarische bürgerliche öffentliche Verwaltung von 1867 bis zum ersten Weltkrieg

) Der im Jahre 1867 zustande gekommene Ausgleich wurde von vielen und auf vielerlei Art bewertet. Als eines der bedeutendsten Ergebnisse der diesem Eregnis folgenden Epoche sind unbedingt der Ausbau der modernen öffentlichen Verwaltung sowie die Anforderungen zur Erschaffung einer unabhängigen Justiz zu betrachten. Die Studie verfolgt die gesetzgebenden Prozesse von 1867 bis zum ersten Weltkrieg, die durch den Vorsatz einer ständigen Verbesserung geleitet wurden. Az 1867-ben létrejött, sokat vitatott és sokféleképpen értékelt kiegyezés megnyitotta az utat Magyarország számára a polgári átalakulás felé. Az a nyugalmi periódus, amely 1867 után következett az ország történelmében, lehetővé tette a gazdasági fejlődést, és magával hozta az ennek megfelelő modern állami berendezkedés kiépítésének igényét. A mintát a már polgárosodott, tapasztalatok által igazolt nyugati formák adták. Első lépésként a kormányzat az 1869. évi IV. tc.-el elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól. Ez a bírói hatalomról szóló tc. megszüntette a feudális maradványként tovább élő vármegyei bíráskodást. Kimondotta, hogy az ítélőbírákat az igazságügyminiszter ellenjegyzésével a király nevezi ki. Szabályozta a bírói képesítést -, ügyvédi vizsgát vagy jogvégzettséget, és három éves joggyakorlatot írt elő. Az 1870. XLII. tc. a köztörvénvhatóságok rendezéséről, lehetővé tette a középfokú közigazgatás polgári átalakítását. A polgári közigazgatás központi szervei a minisztériumok és az országos hatáskörrel rendelkező hivatalok voltak, mint például a Legfőbb Állami Számvevőszék, Központi Statisztikai Hivatal stb. 35