Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig

A polgári közigazgatás megszervezése során két alapvetően különböző szándék harcát követhetjük nyomon. A Szabadelvű Párt tagjai, a kiegyezés hívei centralizált állami közigazgatás kiépítését tűzték ki célul. A megyei hivatalokat elfoglaló dzsentrik, a Függetlenségi Párt tagjai a megyék és a községek széleskörű autonómiájának, az önkormányzat kiszélesítésének hívei voltak. Támadták az 1870. évi törvénytervezetet, amely a kormány hatalmát növelte és a megyék önrendelkezési jogát csökkentette. Támadták a viril izmus bevezetését is, amely biztosította, hogy a törvényhatóságokban és képviselőtestületekben jelentős helyet a legtöbb adót fizetők foglaljanak el. Az 1870. évi törvény végül is e két nézet kompromisszumát fejezte ki. Ez a törvény Magyarországon először szabályozta a törvényhatóságok hatáskörét, amely megtartotta a feudális megyerendszer önkormányzati jellegét, ugyanakkor növelte a főispánok és hivatali apparátusok jogkörét. Ezzel biztosította a kormány rendeleteinek végrehajtását, de tovább éltek a feudális maradványok is. A törvény kimondta, hogy "a megye középfokú közigazgatásának teendőit a törvényhatóság látja el önkormányzati úton és ebből a célból tisztviselőket választ."

1 A törvény megerősítette a vármegyék, székelyrészek, Jász-Kun, Hajdú és nagykikindai kerület, Kővár, Naszód vidéke, a tizenhat szepesi város kerülete és a szabad királyi városok törvényhatósági hatáskörét, valamint Kecskemét, Nagyvárad, Vízakna, Vajdahunyad, Versetz, Zilah, Göllniczbánya, Abrudbánya, Kézdivásárhely, Hátszeg, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Bereczk, Csíkszereda, Szék, Kolos, Ulyefalva, Oláhfalva, Szászrégen törvényhatósággá történő átalakulását. Hetvenegy város bírt törvényhatósági joggal.

2 A törvény kimondotta, hogy "a törvényhatóságok továbbra is gyakorolni fogják - a törvény keretei között az önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését, ezen túl közérdekű, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak. Véleményüket a kormánnyal közölhetik, kérvény alakjában felterjeszthetik.

3 E törvény értelmében a törvényhatóság önkormányzati jogánál fogva saját belügyeiben önállóan intézkedett. Joga volt határozatot, szabályrendeletet alkotni, és gondoskodott azok végrehajtásáról. Tisztviselőket választott, megállapította az önkormányzat és közigazgatás költségeit, gondoskodott annak fedezetéről. Biztosította a közvetlen érintkezést a kormánnyal. Ezeket a jogköröket a törvényhatóság teljes ülése a közgyűlés gyakorolta. A közgyűlésen a virilis és választott tagokon kívül az alispán, főjegyző, tisztiügyész, árvaszéki elnök és ülnök, szolgabíró, főpénztáros, főorvos, főmérnök, levéltáros, számvevő és a rendezett tanácsú városok polgármesterei bírtak tagsággal. A közgyűlés elnöke a főispán volt. Akadályoztatása esetén az alispán, illetve a polgármester helyettesítette. A közgyűlés hatáskörébe tartozott az elmúlt évi számadások felülvizsgálata, a jövő évi költségvetés elkészítése, közigazgatási és választókerületek alakí36