Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Misóczki Lajos: Kossuthi hagyományok továbbélése heves megyében az önkényuralom idején

harcban reménykedők most az itáliai háborúk alakulásától francia, illetve olasz segítséget vártak a magyar légió osztrákellenes beavatkozásához: Kossuth Garibaldi kíséretével visszatérhet az országba. A megyében sok helyen dalolták: „Kossuth, Klapka és Tiirr Jönnek mindenestül; Nem kell kipletykálni, Csak tavaszig várni Éljen Garibaldi!"

6 A megyeszékhelyen ismét parázslott a közhangulat. 1859. június 16-án az érseki földről munkából hazatérő napszámosok Eger utcáin kormányellenes dalokat énekeltek, és Kossuthot, meg III. Napóleont éltették. Az elfogásukra érkező csendőröket kaszákkal fogadták. Az összecsapáskor a zsandárok 11 mezei munkást fogtak el. Az egri Főtörvényszék Pápai Józsefet és Hanus Jánost l-l évi, Pázmándi Nemes Jánost és Pálok János napszámost 6-6 havi börtönnel büntette. Pápai, aki naivan úgy vélte, hogy hamarosan Kossuth egyik sógorát kiáltják ki magyar királynak, letartóztatásakor kijelentette, „szívesen fegyvert ragad, hogy az országot az osztrák iga alól felszabadítsák".

7 Társait arra biztatta, ha Kossuth és Klapka serege megérkezik az országba, fogjanak fegyvert. Hanus meg azt remélte Kossuth hazatérésétől, hogy eltörli a nagy adókat. November 6-án furcsa esemény zajlott le, igaz, nem a megyében, de a főszereplője Heves vármegye legelső embereinek egyike volt. Scitovszky János bíboros hercegprímást félévszázados papi évfordulóján, az Esztergomban tartott ünnepségen főhg. Albrecht jelenlétében Bartakovics Béla is köszöntötte. Felszólalása végén a nemzet nevében alkotmányt és koronás királyt követelt. Ebből nagy botrány kerekedett; Albrecht felrúgva saját székét, dühödten otthagyta az ünnepséget.

8 Az egri érsek szónoklatának híre az emigráns Kossuthhoz is eljutott, aki erről a „nagyhorderejű, nemzeti szellemű" beszédről még az irataiban is megemlékezett. A nemzettudat erősítését szolgálták a különféle emlékünnepélyek, amelyeken Kossuth nevének említése nélkül, de alkalom nyílt a kossuthi szabadságtörekvésekre emlékezni. Ez történt az 1859. november 30-án, Egerben rendezett Kazinczy Ferenc emlékünnepélyen és az 1860. április 17-én, gr. Széchenyi István emlékére Egerben és Gyöngyösön lezajlott gyászünnepségen is.

1

0 A gyászmisét a róm. katolikus egyházmegye székhelyén, Egerben Bartakovics Béla tartotta. Engesztelő szentbeszéde, amelyből áradt az izzó nemzet- és hazaszeretet, e^y-egy részletében az előbb említett esztergomi felszólalásához hasonlított. 1860. július 26-án (Garibaldi győztes itáliai hadjáratának hírére) Egerben fáklyás felvonulók a Szózatot énekelték, Kossuthot és Garibaldit éltették. Az októberi diploma után néhány hónappal 2-3 héten át tüntettek az egriek, és mit tehettek, mindannyiszor beverték a helybeli osztrák hivatal28