Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Misóczki Lajos: Kossuthi hagyományok továbbélése heves megyében az önkényuralom idején

12 r nokok ablakait. A nemzeti érzelmű ellenállás Egerben is az 1861. február 18-i megyegyűlésen ért a tetőpontra - tükrözve a vármegye lakosságának állásfoglalását is. Február 25-én a Heves Megyei Honvédsegélyző Egylet kérésére Bartakovics Béla engedelmével az 1849. évi kápolnai csatában elesettek lelkiüdvéért ünnepi gyászmisét akartak bemutatni az egri székesegyházban. Azonban a helybeli csendőrség és katonaság a lakossági tiltakozás ellenére ezt megakadályozta. Kossuth erről az esetről is tudomást szerzett, amit visszaemlékezéseiben úgy említett, mint „ami a közingerültséget" országosan is fokozta.

1

3 Az újabb abszolutista rendszerrel szembeni ellenállás élénkülése, majd pedig a hanyatlása (1861-1865), továbbá a kiegyezési törekvésekkel szembeni ellenállás (1865-1867) feloldódott, és végül a kiegyezés mégis megtörtént. Heves megye ezúttal is más állásponton volt. Kossuth nevével a kiegyezés ellen Az 1867. június 8-i koronázáson „igen gyenge volt a vármegye képviselete"

1: Gr. Bolza Péter, gr. Szapáry Imre és Almásy Vince jelent meg. A megye zászlóját az ünnepi felvonuláson Szabó Frigyes csendbiztos vitte két hajdúval. A „gyenge képviseletet" azaz a vezetők távolmaradását a vármegye a meghívás módjával magyarázta. Amíg ugyanis azelőtt a király koronázására a megyéket egy hónappal korábban hivatalosan meghívták, most az ünnepélyes értesítést csupán gr. Szapáry Antal néhány nappal előbb közzétett meghívó távirata pótolta. Ebből következett, a kettős vármegyének sem ideje, sem alkalma nem nyílt a készülődésre, és nem szervezhetett „a közjogi méltóságának megfelelő díszes küldöttséget".

2 A valódi ok az a lappangó megyei ellenállás volt, amely hamarosan kirobbant. Ez Németh Albert bizottmányi tagnak az indítványával kezdődött. A június 26-i közgyűlésen - amelyen ugyan elfogadta a vármegye a kiegyezést - Németh azt javasolta, hogy „az országgyűlés határozataira nézve aggodalmát fejezze ki"/ Ezt a végzést Egerből az ország minden megyeszékhelyére elküldték. Az országgyűlésen ez a „hevesi ügy" vihart keltett. Mint indítványt július 6-án a T. Ház elvetette.

4 Az ügy nyomán keletkezett hullámok még el sem csendesültek, amikor Kossuth Lajos váciakhoz írt és a Magyar Újságban közölt levele okozott újabb bonyodalmat. Amikor a belügyminiszter lefoglaltatta a levelet közlő újságszámokat, ez az eljárás a Heves megyeiekben újabb elégületlenséget váltott ki. Szeptember 8-án Eger képviselő-testülete bizalmi nyilatkozatot írt Kossuthnak abban reménykedve, hogy „nem sokára jönni fog az idő, midőn Önt köztünk személyesen tisztelhetjük".

5 A kormány szeptember 13-án elrendelte a bizalmi nyilatkozatról szóló végzés megsemmisítését, amelyre 14-én közvetlenül a belügyminiszter kötelezte a vármegyét. Azon29