Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Misóczki Lajos: Kossuthi hagyományok továbbélése heves megyében az önkényuralom idején
22 mak segítségével visszatérhet az országba. Azonban a nemzetközi helyzet kedvezőtlenné vált a hazai szabadságküzdelem indításához. így a Mátra környékén indítandó szabadcsapat-szervezési kísérlet is befulladt. Kossuth Lajosról és a többi emigránsról gyakran érkeztek hírek Heves megyébe is. Az 1850-es évek közepén már itt is voltak, akik Kossuthot meg akarták látogatni, miután tapasztalhatták, hogy a szigor az útlevél kiadása tekintetében némileg enyhült. 2 3 Ám amikor a hatóságok megneszelték, hogy az útlevélkérők között olyanok is vannak, akik Kossuthoz szándékoznak menni, a későbbi években sem kaptak kiutazási engedélyt. Ekképpen járt a gyöngyösi alapítványi közkórház igazgató főorvosa, dr. Horner (Vezekényi) István is (1848/1849-ben a pesti Magyar Hadi Főtanoda vagy Ludoviceum orvosa). Szerencséje volt, hogy barátja, Panker János polgármester csak erősen megszidta „ezen meggondolatlan politicai scandalumnak tekinthető folyamodása" miatt. 2 4 „Időben távolodva - eró'hen megújulva" Az abszolutista kormányzat továbbra is figyelt minden társadalmi megnyilvánulást, nehogy bármelyik is a szabadságharc újraszervezésére, indítására irányuljon. Ugyanakkor nem csökkent a rendszerellenesség, a forradaIomvárás a megye egyik társadalmi rétegében sem. Sőt az arisztokraták és nagybirtokosok az ország gazdasági életét nyomasztó körülmények, valamint a mezőgazdasági válság miatt olyan szervezkedéshez láttak, amely rendszeres, szabad összejövetelt feltételezett „gazdasági, társadalmi életük alakítására, szabadabb politikai cselekvéseikhez, és amely tanácskozásaikon ott lebegett Kossuth szelleme, a leendő szabadság symboluma, időben távolodva - erőben megújulva". 1 Az 1836-ban létesített Gyöngyösi Kaszinó Egyesület tagjai Visontai Kovách László nagybirtokos javaslatára 1858. április 8-án megalapították a Heves Megyei Gazdasági Egyesületet (HMGE), „amikor a nagy fájdalmakban megtört honfi szív a társulásban, a rokon keblek érintkezésében gyújtott erőt a meg-megújuló önkény elviselésére". 2 Alapító és rendes tagjai között ismert volt az, aki az egyesület képviseletében „adandó esetben találkozand alapítványuk példaképével és az emigratio vezérével". 3 A „példakép" és a „vezér" nevének említése nélkül is világos, hogy gr. Széchenyi Istvánról és Kossuth Lajosról volt szó. A HMGE-tagok sorában találjuk Bartakovics Béla egri róm. katolikus érseket és az 1851. március 15-i, egri emlékünnepség miatt három évig bebörtönzött Lieskowsky Józsefet is, akinek egyesületi tagságáért a személyi felelősséget éppen a hazafias érzelmű egri főpap vállalta. Tény, hogy a HMGE a kiegyezésig a nemzeti törekvések egyik otthonává lett. 5 A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az országossal megegyezően Heves megyében is 1859-1861 közötti időre esett. Az új szabadság27
