Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség külpolitikája a 12. század 60-70-es éveiben

állatokat magukkal vitték. Ez a forrás a kudarc egyik okát abban jelöli meg, hogy az ellenséges táborban az emberek és a lovak között járvány ütötte fel a fejét, a visszavonulás körülményeit pedig sötét színekkel ecseteli.

3

9 A Nyikon-évkönyv, amellett hogy sok mesés elemet őriz, több ponton egyértelművé teszi a fenti adatokat. Egyebek mellett tartalmazza azt a tényt, miszerint a győzelmet a védők számára egyik kitörésük hozta meg.

4

0 A Novgorod elleni hadjárat tehát a vlagyimiri uralkodó számára, aki ezúttal is a háttérben maradt, csúfos kudarccal végződött, és jelentős veszteségeket okozott. Azonban, a novgorodi területek egy részét érintő súlyos károk miatt, a másik félnek sem volt oka az ünneplésre. Elképzelhető, de nem bizonyítható, hogy - amint azt az „Ocserki isztorii SZSZSZR" állítja - a sikertelen hadjárat után Bogoljubszkij blokád alá vette a rivális állam területét.

4

1 Erre már volt példa 1167 körül, Szvjatoszlav Rosztyiszlavics menekülése után, amikor is a vlagyimiri fejedelem, a szmolenszkiekkel és a polockiakkal szövetségben, lezáratta a Novgorodba vezető utakat.

4

2 Anynyi bizonyos, hogy 1170-ben Novgorodban nagy drágaság volt, felment a gabona, de még a méz ára is.

4

3 Az északnyugati területek, különösen ilyen nehéz években, nem nélkülözhették a Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemségből érkező árukat. Állításunk bizonyításáért forduljunk V. L. Janyinhoz, aki a Novgorodi Első Évkönyvben a következő részleteket találta: 1127. „Ősszel a hideg elpusztította vetést és az őszi gabonát, és lett nagy éhség, és télen a rozs nyolcada fálgrivna". 1128. „Ez az év kegyetlen volt: a rozs nyolcada grivna volt, és az emberek hárslevelet, nyírfakérget ettek, és mások a fa húsát szétporlasztották, összegyúrták pelyvával és szalmával; mások boglárkát, mohát, lóhúst ettek... mások pedig szétszéledtek idegen vidékekre '... 1161. „Egész nyáron szárazság volt, és elégett az összes gabona, és ősszel az egész vetést elpusztította a hideg..."

4

4 Janyin szerint, mivel az ilyen híradások zöme a XI-XIII. századra esik, az ínség oka nem az éghajlati és talajviszonyokban, hanem a szűk megművelt területben keresendő, s a problémán a novgorodiak délről importált gabonával segítettek. A szerző még egy fontos tényezőre mutatott rá: „Jelena Alekszandrovna Ribina, miután áttanulmányozta az ásatásokon talált rengeteg délorosz eredetű tárgyat, arra a megállapításra jutott, hogy a XI. század végén szünet állt be Novgorod déli kereskedelmében. Kijev és Novgorod között ugyanis ebben az időszakban komoly politikai nézeteltérés támadt s a kijevi fejedelmek lezárták Novgorod déli kereskedelmi útvonalait". " A rosztov-szuzdali föld még ezután is szállító maradt, s aligha lehet véletlen, hogy Novgorodban az árak a szuzdali vereség évében olyan 143