Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség külpolitikája a 12. század 60-70-es éveiben
Nem következett be változás Kijev mint össz-orosz politikai centrum helyzetében sem, mert a város politikai vezető szerepe már 1169 előtt is csak jelképes volt. Növekedett viszont Vlagyimir politikai jelentősége. Azonban Vlagyimir politikai vezető szerepének kialakulása egy folyamat eredménye volt, amely már 1169-et megelőzően megkezdődött, s Andrej Bogoljubszkij uralkodása idejében nem is fejeződött be. Ennek a folyamatnak fontos eseményét jelentette Kijev elfoglalása. Azokat, akik az 1169. évi események jelentőségét túlértékelték, az téveszthette meg, hogy az óorosz területek történetében Kijevet hasonló módon még nem foglalták el, és rabolták ki. Másrészt korábban a várost megszerző fejedelmek személyesen ültek a kijevi trónra, Msztyiszlav Andrejevics viszont - nyilván apja rendelkezése értelmében - Gleb Jurjevicset ültette oda. 3 6 Bogoljubszkij számára azonban a fő cél rangidőssége elismertetése volt, nem pedig Kijev közvetlen birtoklása. Andrej Bogoljubszkij 1170-ben Novgorod ellen indított támadást, ahol még mindig Msztyiszlav Izjaszlavics fia, Roman volt a fejedelem, s a déli sikerek után a vlagyimiri uralkodó ismét el akarta ismertetni néhány évvel korábban elvesztett befolyását. Az összeütközésnek azonban volt egy másik oka is: Novgorod és Vlagyimir vetélkedése az északi területekért. 1169ben a novgorodi Danyiszlav Lazutyinyics 400 főből álló druzsinával adószedésre indult az Északi Dvinához. Andrej fejedelem hétezres sereget küldött ellene, de Danyiszlav megfutamította a szuzdaliakat. A valószínűleg meglehetősen elfogult novgorodi forrás szerint a konfliktus következtében 1300 szuzdali katona vesztette életét, míg a novgorodiak közül mindössze 15. A novgorodiak az általuk ellenőrzött területeken élőktől és a szuzdali szmerdektől is beszedték az adót. 3 7 Az Andrej Bogoljubszkij által Novgorod ellen szervezett támadást a források némiképpen eltérő módon ismertetik. A Novgorodi Első Évkönyv legfontosabb adatai a következők: a szuzdali csapatokat Bogoljubszkij fia (Msztyiszlav), a szmolenszkieket és a toropecieket Roman, valamint Msztyiszlav Rosztyiszlavics vezette. A muromi, rjazanyi és polocki fejedelmek is részt vettek druzsináikkal a hadjáratban. A novgorodiak kitartottak Roman Msztyiszlavics fejedelem és Jakun poszadnyik mellett, és megerősítették a várost. Miután a két fél között lezajlott tárgyalások nem hoztak eredményt, heves összecsapás kezdődött. Végül 1170. február 25-én a védők Roman fejedelem vezetésével győzelmet arattak: a támadók közül egyeseket lekaszaboltak, másokat elfogtak, míg az ellenséges hadsereg egy része megfutamodott. 3 8 Ezen forrás híradásának egyoldalúságát jól ellensúlyozzák az Ipatyij- és Lavrentyij-évkönyvek, melyek közül az Ipatyijévkönyv ismerteti részletesebben az eseményeket. Megtudhatjuk belőle, hogy a szövetséges csapatok még az ostrom előtt nagy pusztítást végeztek a novgorodi területeken: falvakat foglaltak el és gyújatottak fel, a férfiakat lekaszabolták, az asszonyokat, a gyerekeket, az értékesebb tárgyakat és az 142
