Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

jelen lévő ellenzék küzdelmét a politikai rendszerváltozás érdekében. E folyamatok felgyorsulása elsősorban a kedvező nemzetközi helyzetnek volt köszönhető. Az ország gazdasági helyzete, eladósodásának felgyorsulása, ill. az ennek nyomán kibontakozó gazdasági krízis nehéz helyzetbe hozta, politi­kai válságba kergette az uralkodó MSZMP elitjét. Kádár János leváltása a párt éléről, és ennek során kibontakozó belső küzdelem végül is az MSZMP felbomlásához vezetett 1989 októberében. Ezen a kongresszuson alakult meg a MSZP, mint utód párt szociáldemokrata, szocialista plat­formmal, és az MSZMP - a későbbi Munkáspárt - kommunista program­mal. Az uralkodó párt szétesésével egyidőben szerveződtek párttá a moz­galmi jellegű ellenzéki szervezetek. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége mint új politikai formációk mellett újjászerveződtek a történelmi pártok, mint a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt. Ezek mellett tucatjával jöttek létre, szerveződtek meg a különböző — meglehetősen homályos cé­lokkal szerveződő - jobb- és baloldali pártok és mozgalmak. A pártok többsége gyűjtőpárt jellegű volt. Egy-egy pártot a legkülönbözőbb politikai törekvések jellemezték, ami végül is a párton belüli feszültségekhez, sza­kadásokhoz vezettek (SZDP, FKGP). A pártokon belüli, de a pártok közötti küzdelmekben sokféle ok ját­szott szerepet. Erősen éltek az egyes pártokban a múlt iránti nosztalgiák, amelyeket motiválták a nemzeti, vallási, politikai sérelmek, erkölcsi meg­gondolások. Ugyanakkor - a korábbi mozgalmi jellegből fakadóan - nem volt a pártokban demokratikus tapasztalat, sajátos demokratikus pártfegye­lem sem. Tapasztalatlanok voltak vezetőik a politikai eszközök alkalmazá­sában. Egyoldalú agitáció és propaganda volt jellemző rájuk, egy részük nem értette meg, és nem is használta ki a sajtó sajátos szerepét. Az 1990-es választásokra ezek a tényezők ugyancsak rányomták bé­lyegüket. Az MDF választási győzelme felvetette az új hatalom összetétel­ének kérdését. A lehetőség itt csak a koalíció volt. De milyen legyen ez a koalíció? A második legnagyobb párttal, az SZDSZ-szel létrehozandó koa­líciót elvetette az MDF, helyette a konzervatív pártok koalíciójának kialakí­tásán fáradozott. A kétharmados törvények miatt azonban szükség volt az SZDSZ-szel megkötött paktumra is. Ez viszont komoly probléma forrásává vált a parlamenti munkában. Az 1990-es választások után összeülő parlament legfőbb tennivalója volt a rendszerváltozás politikai, jogi, alkotmányos munkájának befejezése, valamint a gazdasági struktúra átalakítása, a piacgazdaság viszonyainak megfelelően. Az átalakításhoz a privatizációs törvények és a kárpótlási tör­vények megalkotására volt szükség. Ezekre vonatkozóan valamennyi par­106

Next

/
Thumbnails
Contents