Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

jelen lévő ellenzék küzdelmét a politikai rendszerváltozás érdekében. E folyamatok felgyorsulása elsősorban a kedvező nemzetközi helyzetnek volt köszönhető. Az ország gazdasági helyzete, eladósodásának felgyorsulása, ill. az ennek nyomán kibontakozó gazdasági krízis nehéz helyzetbe hozta, politikai válságba kergette az uralkodó MSZMP elitjét. Kádár János leváltása a párt éléről, és ennek során kibontakozó belső küzdelem végül is az MSZMP felbomlásához vezetett 1989 októberében. Ezen a kongresszuson alakult meg a MSZP, mint utód párt szociáldemokrata, szocialista platformmal, és az MSZMP - a későbbi Munkáspárt - kommunista programmal. Az uralkodó párt szétesésével egyidőben szerveződtek párttá a mozgalmi jellegű ellenzéki szervezetek. A Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége mint új politikai formációk mellett újjászerveződtek a történelmi pártok, mint a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Paraszt Párt. Ezek mellett tucatjával jöttek létre, szerveződtek meg a különböző — meglehetősen homályos célokkal szerveződő - jobb- és baloldali pártok és mozgalmak. A pártok többsége gyűjtőpárt jellegű volt. Egy-egy pártot a legkülönbözőbb politikai törekvések jellemezték, ami végül is a párton belüli feszültségekhez, szakadásokhoz vezettek (SZDP, FKGP). A pártokon belüli, de a pártok közötti küzdelmekben sokféle ok játszott szerepet. Erősen éltek az egyes pártokban a múlt iránti nosztalgiák, amelyeket motiválták a nemzeti, vallási, politikai sérelmek, erkölcsi meggondolások. Ugyanakkor - a korábbi mozgalmi jellegből fakadóan - nem volt a pártokban demokratikus tapasztalat, sajátos demokratikus pártfegyelem sem. Tapasztalatlanok voltak vezetőik a politikai eszközök alkalmazásában. Egyoldalú agitáció és propaganda volt jellemző rájuk, egy részük nem értette meg, és nem is használta ki a sajtó sajátos szerepét. Az 1990-es választásokra ezek a tényezők ugyancsak rányomták bélyegüket. Az MDF választási győzelme felvetette az új hatalom összetételének kérdését. A lehetőség itt csak a koalíció volt. De milyen legyen ez a koalíció? A második legnagyobb párttal, az SZDSZ-szel létrehozandó koalíciót elvetette az MDF, helyette a konzervatív pártok koalíciójának kialakításán fáradozott. A kétharmados törvények miatt azonban szükség volt az SZDSZ-szel megkötött paktumra is. Ez viszont komoly probléma forrásává vált a parlamenti munkában. Az 1990-es választások után összeülő parlament legfőbb tennivalója volt a rendszerváltozás politikai, jogi, alkotmányos munkájának befejezése, valamint a gazdasági struktúra átalakítása, a piacgazdaság viszonyainak megfelelően. Az átalakításhoz a privatizációs törvények és a kárpótlási törvények megalkotására volt szükség. Ezekre vonatkozóan valamennyi par106