Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról
lamenti pártnak megvoltak az elképzelései. Ez aztán véget nem érő parlamenti vitában fejeződött ki, és a megszületett törvények magukon viselték e vitákban jelentkező ellentmondásokat. (PL: a kárpótlásra kijelölt földek licitálással való megszerzése.) Az átalakítás során sokkolta a társadalmat a munkanélküliség gyors ütemű növekedése. Ez a folyamat meglehetősen sok ellentmondást hordoz. Ezek közül a munkaerkölcs lazulása az egyik legfontosabb. A munkanélküli segély sok esetben arra ösztönözte a munkanélkülit, hogy amíg lehet, ezt kihasználja. A másik probléma az emberek létbizonytalansága, amely társadalmi feszültségek hordozója. Ez erősítette az emberekben a régi rendszer- a Kádár-éra - langyosvizes biztonsága iránti nosztalgiát. Végül is a rendszerváltozás során jelentkező problémák sokasága, mint a kárpótlás elhúzódása; a privatizáció során jelentkező - a sajtó által erősen felfújt, de nem bizonyított - visszaélések; a tömeges munkanélküliség; az állandósuló infláció odahatottak, hogy erősítették a nosztalgiát - az emberek szemében - a stabilitást megtestesítő MSZP iránt. Ez fejeződött ki az 1994. évi országgyűlési választásokban, amikor az MSZP abszolút győzelmet szerzett. Itt volt a lehetőség az MSZP-nek, hogy saját - az általa létrehozott szociáldemokrata programját megvalósítsa. Erre azonban nem volt lehetősége, vagy merészsége? Már csak azért sem, mert a győztes párton belül is jelentős erőt képviseltek azok, akiknek elképzelései az SZDSZ liberális programjához álltak közelebb - legalábbis a gazdasági program tekintetében. Másrészt a liberális sajtó is hozzájárult ahhoz, hogy az MSZP az SZDSZ-szel közös koalícióban gondolkozzon. A szociái-liberális koalíció létrehozása felgyorsíthatja a parlament törvényalkotó munkáját, realizálhatja a privatizációs és kárpótlási törvények átalakítását saját politikai elképzelésének megfelelően. A gazdaság működésének folyamataiban azonban meglehetősen keskeny ösvény ál! rendelkezésére. Az ország gazdasági helyzete, a nemzetközi pénzügyi körök által előírt feladatok teljes mértékben meghatározzák a lehetőségeiket a gazdaság talpra állításában. A két koalíciós pártnak azonban belső harcot is kell vívnia saját pártbeli ellenzékével. Az MSZP-n belül főleg a szakszervezeti vonallal, amely elsősorban a szociális kérdésekben jelenthet akadályt a liberális gazdaságpolitika megvalósításában. Az SZDSZ-en belül is kimutatható ellenállás az MSZP-vel kötött koalíció miatt. Ezt mutatja a koalíció szükségességéről lezajlott szavazás az országos tanácskozáson. Ezek a tények magukban hordozzák azokat a divergenciákat, amelyek esetleg pártszakadáshoz, parlamenti átiilésekhez, kiválásokhoz vezethetnek. Ez azonban már a jövő zenéje. 107
