Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

A bábom befejezése az ország gazdasági-társadalmi viszonyaiban is mélyreható változásokat hozott. A földreform végrehajtása átalakította a magyarországi birtokviszonyokat, jelentős mértékben csökkentve, de meg nem szüntetve a nincstelen agrárproletáriátust, ugyanakkor elérve a nagybirtokrendszer teljes megszűnését. Miután ez a nagy horderejű akció elsősorban a MKP elképzelései alapján valósult meg, a párt joggal számított választási győzelemre 1945-ben. Hogy ez nem sikerült, egyértelműen a népfrontos koalíciót erőltette. A háború következtében az ország romokban hevert. A MKP propagandájának egyik központi kérdése az ország újjáépítése lett. A magyar társadalom lelkesen fogott hozzá a romok eltakarításának, az élet újraindításának. Ebben a lelkes újjáépítésben résztvett az egész ország nemre, etnikai hovatartozásra, vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. A MKP igyekezett kisajátítani az eredményeket a közelgő választás érdekében. Sikertelenül, legalábbis ami a választási eredményeket illeti. A külső és belső tényezők együttes, MKP-ra kedvező hatása csak később következett be. Az 1945-ös választások után kibontakozó politikai küzdelem fokozatosan a kisgazdák visszaszorítását, majd feldarabolódását eredményezte. Előbb a Baloldali Blokk együttes követelésére kellett megválnia 21 képviselőjétől 1946 tavaszán, majd az év végére a vereség újabb körvonalai bontakoztak ki. 1946 decemberére körvonalazódtak a „köztársaság-ellenes összeesküvés" tényei. Kialakult tehát a szalámi taktika, amely a kisgazdapárt korábbi eredményeit semmissé tette. E taktika eredményeként kivált a FKGP-ből a Barankovics-féle Demokrata Néppárt, a Pfefferféle Magyar Függetlenségi Párt, a Balogh páter nevével fémjelzett Független Magyar Demokrata Párt és a Slachta Margit Keresztény Női Tábora, így az 1947-es választások eredménye ezután már nem véletlen. Nem befolyásolta ezt már lényegesen a „kék cédulák" bevetése sem. Az 1947-es választások kommunista sikeréhez hozzájárult sok egyéb tényező mellett a nemzetközi helyzet számunkra kedvezőtlen alakulása is. A kibontakozó hidegháború, a Szovjetunió által meghirdetett „békeharc", a Kominform létrehozása megerősítette a Szovjetunió politikai befolyását a térségben. Igyekezett szorosra fűzni a szálakat, felgyorsítani a rendszerváltozás folyamatait az egypártrendszer irányába. Magyarország belpolitikai helyzetét nemcsak a háború után, hanem a legutóbbi időben is befolyásolták a külső tényezők, a nemzetközi helyzet változásai. Ez utóbbi változások azonban kedvező irányban mozdították a belső folyamatokat. A gorbacsovi politika, amely elvezetett a máltai találkozóhoz, lezárt egy korszakot, és lehetővé tette a közép-európai kis államokban a demokratizálódási folyamat kibontakozását. Az 1980-as évek végére a belpolitikai küzdőtéren megjelentek, és éles politikai küzdelembe kezdtek az ellenzéki mozgalmak. A lakitelki sátor, a monori találkozások indították el, ill. gyorsították fel a már korábban is 105