Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

Az 1994. évi választások eredményeként új helyzet állt elő. Ez a második eset a vizsgált időszakban, amely egypárti kormányzást is lehetővé tett volna. Ezzel szemben - ma még nem lehet pontosan tudni mi okból - a MSZP és az SZDSZ egy ún. szociál-liberális koalíciót hozott létre. Ez a koalíció igen jelentős - 72,8 %-os - kormányzati többséget biztosított, amelynek következményeit ma még nem lehet felmérni sem pozitív, sem pedig negatív értelemben. II. A választási eredményeket motiváló tényezők Ha a választási eredményeket, és az ezzel összefüggő politikai mozgásokat figyeljük, akkor a következő néhány motiváló tényező-együttest emelném ki. Az eredményeket nagymértékben befolyásolták: az ország külső és belső helyzete; a gazdasági-társadalmi viszonyok bonyolult összefüggései; és elvi-politikai tényezők. Ezek azonban különböző módon hatottak a háború után közvetlenül, vagyis az 1945-ös és 1947-es, ill. a politikai rendszerváltozás folyamatában, az 1990-es és 1994-es választásokon. Közvetlenül a háború befejezése után döntő a külső tényező, az ország tisztázatlan nemzetközi helyzete. A térség országainak - közöttünk hazánknak — a jövőjét a jaltai értekezleten elfogadott döntések határozták meg. Ennek következtében az ország szovjet megszállás alá került, szovjet érdekszféra lett. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökét a Szovjetunió adta, és ezzel döntő befolyást szerzett az ország belső életére is. A választások minél előbbi megtartását a nagy hatalmak éppúgy sürgették, mint a belpolitikában meghatározó két párt - a FKGP és a MKP, valamennyien bízva a demokratikus választásokon elérhető sikerekben. A szovjetek a választás eredményétől függetlenül a demokratikus pártok széles - népfront jellegű - koalícióját kívánták fenntartani. Ebbe lényegében beleegyeztek az új magyar politikai erők is. A demokratikus választás sikere meghozta a magyar állam nemzetközi elismerését, így sikerült kitörni az elszigeteltségből. Ugyanakkor csalódást okozott a baloldali erőknek, elsősorban a MKP-nak. A FKGP a jelentős sikerrel, az abszolút többség birtokában sem merte vállalni az önálló kormányzást, megítélésem szerint két ok miatt. Egyrészt azért, mert igen jelentős szavazatot szereztek az eddigi koalíciós partnerek, több mint 39 %-ot, másrészt a saját pártján belül is meghatározó erővel rendelkezett a radikális értelmiségből és a földmunkásokból álló baloldal, amely sok kérdésben közelebb állt a szövetséges pártokhoz, mint saját centrumához. A kisgazda vezetés úgy gondolta, hogy ennek az eredménynek a birtokában akkor fog majd önálló kormányt alakítani, ha a győztes hatalmak megkötik Magyarországgal a békét, és az ország teljesen függetlenné válik. Addig azonban még sok víznek kellett lefolyni a Dunán, és sok minden megtörtént, amely ezt az elképzelést lehetetlenné tette. 104