Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Kozári József: Adalék 1956. október 23. és november 4. közötti időszak eseménytörténetéhez a 6. lövészhadtest-parancs-nokság 1957. január 11 -én kelt jelentése alapján

ezredes jelentést tett a parancsnoknak, és a beérkezett információk alapján javasolta a lövészszázad visszavonását, »nehogy a tömeg saját fegyverünkkel rohamozza meg a börtönt". A javaslattal Mikes vezérőrnagy egyetértett, s így az alegységet visszavonták. A börtönszemélyzet ezután nem tehetett mást, mint teljesítette a tüntetők követelését, és szabadon bocsátotta a politikai foglyokat. A jelentés nem szól arról, hány embert és személy szerint kiket bocsátottak szabadon, sőt azt sem tudhatjuk meg belőle, hogy milyen politikai bűncselekményekért voltak elítélve, pusztán arról tájékoztat, hogy a politikai foglyok mellett köztörvényes bűnözők is kiszabadultak. A jelentés szerzői az Új Fehérvár lapra hivatkozva megállapítják, hogy »megszökött a börtönből többek között Szebedéli József ismert szőlőhegyi gyilkos és Kellés István hírhedt rablógyilkos is". Az újság arra is felszólított, »Mihelyt valahol fölbukkannak, azonnal adjuk át őket a felvigyázó honvédségnek. Ne engedjük, hogy szent ügyünkért vívott békés harcunkat közönséges bűnözők használják ki!" Később az Új Fehérvár október 28-i különszáma azt közölte, hogy nem Szebedéli Józsefről, hanem Gyuláról van szó, és a szóban forgó elitélt a szökést követően nem sokkal önként jelentkezett az ügyészségen, ahová édesanyja kísérte el. Kintléte alatt semmiféle bűncselekményt nem követett el.

1

1 A másik bűnöző kézrekerítéséről a rendelkezésünkre álló források nem szóinak. A nap folyamán a parancsnokságot telefonon felhívta Tóth vezérőrnagy a vezérkari főnök, és kifogásolta, hogy még nem alakultak meg a munkás és katonatanácsok. Ugyanakkor további utasítást adott, hogy lőni nem szabad.

1

2 Ugyanezen a napon a politikai osztály értekezletet hívott össze a helyzet értékelésére. Az értekezlet feladatául tűzte azt is, hogy »tisztázza a tisztek álláspontját, milyen kérdésekkel és követelési pontokkal értenek egyet és mivel nem."

1

3 A jelentésnek ez a mondata többféleképpen értelmezhető. Érthetjük azt is, hogy a politikai osztály meg akarta ismerni a tisztek véleményét, és ennek tudatában szándékozott intézkedni, de jelentheti azt is, hogy a politikai osztály meghatározta, melyek az elfogadható, és melyek az elfogadhatatlan követelések a tisztek számára. Minthogy a forrás nem tájékoztat az értekezleten lezajlott eseményekről, pusztán a tényt rögzíti, a fenti kérdés nem dönthető el egyértelműen. Fontos lenne számunkra, hogy a tisztek, vagy a politikai osztály mely követeléseket tekintette elfogadhatónak és melyeket nem. Sajnos a jelentés erre nézve sem tartalmaz adatokat. A hadtest vezetése azonban arra enged következtetni, hogy nem lehetett gyökeres 111