Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Nagy József: A Gömbös-féle telepítési törvény előzményei

évek sokat bírált, hibás koncepciójú földreformját megismételjék. Abból indultak ki, hogy hol van földreformra, vagy telepítésre alkalmas földterület, nem pedig abból, hogy hol van legégetőbb szükséglet a telepítésre. BajcsyZsilinszky Endre hozzászólásában élesen bírálta ezt a szemléletet: "Ha ezt a formát választjuk, akkor olyan telepítést csinálunk megint, amely a legfőbb hibát, a magyar birtokmegoszlás egészségtelen voltát meghagyja, mert ott akarnánk telepíteni, ahol eladósodott nagybirtok, adóval túlságosan megterhelt nagybirtok van és ahol állami nagybirtok van, nem pedig ott, ahol a munkanélküliség a legnagyobb és ahol a földbirtokmegoszlás a legrosszabb."

1

0 Az egész ország általában egészségtelen birtokmegoszlásán túl különösen egészségtelen volt az az Alföldön, ahol a gyakran félmegyényi határral rendelkező városok és községek történelmi képződményeként kialakult egy tanyarendszer, melynek megcsontosodása eleve lehetetlenné tette egészséges új községek kialakulását. Ugyancsak az Alföldön nagy volt a latifundiumok kiterjedése is, amely ugyan érdekeinek megfelelően hozott létre munkásközségeket, ezeknek azonban önálló határa nem volt, s a községi lakosság lélekszámát a nagybirtok munkaerőszükséglete szabta meg. A természetes szaporodás, vagy munkaátszervezés következtében fölöslegessé vált munkaerő kénytelen volt elvándorolni az ilyen községből, bemenekültek a mamutfalvakba, vagy parasztvárosokba, ahol azonban — különösen a gazdasági válság idején — munkát ugyancsak nem találtak. A nagybirtoknak ez a halálos ölelése, valamint a tanya-rendszer külterjes gazdálkodása lehetetlenné tette új falvak alakulását és a nagyobb tömegeknek megélhetést biztosító belterjesebb gazdálkodást. Csupán példaként nézzük meg három megye települési és népesedési viszonyait. Vas megyében - ahol 28.5 % volt az 500 holdon felüli birtokok aránya ~ 3.298 négyzetmérföld területen 316.000 lakos élt 2 városban és 292 községben. Ugyanakkor Csongrád megye 4 városában és 16 községében 3410 négyzetmérföld területen 148.529 lakos élt, de ebből 69.822 személy tanyán lakott. Békés megye 3.670 négyzetmérföld területén 2 városban és 25 községben 330.656 lakosból 115.540 tanyán élt.

1

1 Csongrádban tehát a lakosság 45 %-a, Békésben a lakosság 50 %-a élt tanyán, de ha a kimondottan mezőgazdasági népességet nézzük, akkor ez az arány meghaladta az 50 %-ot. Az 5 holdon aluli földterülettel rendelkezők aránya nagyjából mind a három megyében egyforma volt, Vas megyében azonban a falusi közösségben való élés, az egymásra utaltság, a rendszeres iskolába járásból adódó magasabb kulturális színvonal belterjes gazdálkodás mellett jobb életfeltételeket biztosított, míg a tanyásgazdálkodás szemtermelő, állattenyésztő monokultúrája ugyanolyan nagyságú földterületről gyengébb megélhetést nyújtott. Ez a ritka településhálózat azonban nemcsak Békés és Csongrád megyékre volt jellemző, hanem ugyanezt lehet megállapítani Hajdú, Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csanád 89