Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat
A tervezgetések felíratok formájában történtek. E feliratokat, a belügyminiszter leiratát, Jászkun kerület és Szolnokváros feliratát a megye közigazgatási szakosztálya tárgyalta, és mondott véleményt, de úgy, hogy közben kikérte a községek véleményét is. 6 8 A szakosztály 1874. szeptember 6-án ülésezett Lipcsey Péter elnökletével és dolgozta ki javaslatát a megtartandó meggyengülésre 6 9 Heves és Külső-Szolnok vármegye 1874. szeptember 15-én tartotta közgyűlését Kubunyi Rudolf főispán elnöklete alatt. A területrendezési javaslat tárgyalásán sokan megjelentek. A gyűlésen felolvasták a belügyminiszter 1874. augusztus 6-i 32932. sz. leiratát az új Heves megyéről, a Jászkun kerület kérvényét és Szolnok város feliratát, és az ezekre adott közigazgatási szakosztály véleményét. 7 0 A közgyűlésen parázs vita bontakozott ki. Az első felszólaló, Rády Endre gyöngyösi ügyvéd kifejtette, hogy a tervezett három megye (Jász, Heves, Kun) a törvényjavaslat céljain túlmegy. Az ország anyagi helyzete nem engedheti meg ezt a "luxust", ő az eredeti javaslattal, a Heves-Jász megye létrehozásával ért egyet, továbbá ellenzi a kért községek átadását a leendő Jász megyének, s végül kéri, hogy Szolnok Hevestől elválasztassék és önálló megyévé alakuljon. Kijelenti, hogy az így létrejött Heves megyének székhelye Gyöngyös legyen. Ezért ő határozati indítványt terjeszt elvbarátai nevében a megyebizottság elé. Beszéde közben zajos ellenvetések hangzanak el. Utána Horánszky Nándor fejtette ki álláspontját az önálló Szolnok megyéről. Erre reflektálva Horthy István kijelenti, hogy a megbeszélés tárgya a megye ki kerekítése, s nem a székhely kérdése, ami szóba sem jöhet. Babies István nyíltan megfogalmazza, hogy a fő kérdés a székhely problémája, megállapítva, hogy mindegyik képviselő "hazabeszél". Csiky Sándor kinyilatkoztatta, hogy ő és követői semmilyen áldozattól nem riadnak vissza. Végül Kubinyi Rudolf főispán feltette a kérdést: Elfogadja-e a megye közönsége a közigazgatási szakosztály jelentését a vita alapjául. A szavazás során 205 "igen" és 95 "nem" szavazat számláltatott össze. A 95 "nem" szavazatot főként Gyöngyöst ~ mint székhelyt — támogató tagok és a Szolnoki bizottsági tagok adták le, akik "fájlalták", hogy nem lehet önálló Külső-Szolnok megye. A többséget nyert közigazgatási szakosztály véleményét néhány módosítás után emelték közgyűlési határozattá, és felírat formájában felterjesztették a belügyminiszterhez. 7 1 Ebben a vármegye kifejtette, hogy egyetért bizonyos határkiigazításokkal, de gyökeres területkiigazítást ellenez. Heves megye esetében a Tisza nem képez elválasztó vonalat — mutattak rá ~ és ezért a folyó két partján fekvő községek egy törvényhatósághoz tartozhatnak. "A vármegye a szélek kiigazításáért" kényszerűségből áldozatot hoz, de ezeket feltételhez köti: Egy külön Jász 53
