Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

és egy külön Kun megye alakuljon, továbbá csak a "szükséges minimum" községeket adják át, hogy ezen megyék életképesek legyenek, és végül kárpótlást kérnek: még 11 községet akarnak Borsod megyétől. Heves megye átadja jász megyének Monostor, Alattyán községeket, de a többieket már nem. A Tiszántúli községeket átadják Kun megyének, de kérik, hogy Tiszafüred, Tiszaörvény, Tiszaszőllős, Tiszaigar, Tiszaőrs, Nagyiván, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszaabád, Tiszaszalók községek maradjanak meg a megyében. Kompenzálásként az elveszett területekért kérik Mezőkövesd, Zsérc, Cserépfalva, Bogács, Szihalom, Szemere, Farmos, Lövő, Ivánka és Balaton községet, "amely a minisztériumi leiratban csak tévedésből vagy feledékenységből hagyatott ki". Az fgy létrejött Heves megyének a területe 91,46 négyzetmérföld, népességszáma 269.277 fő, államadója 2.091.060 Ft, ennek 10 %-a a költségek fedezésére 109,106 Ft lenne. Tehát a vármegye közönsége így képzelte el a rendezést, minél kisebb "amputálással" kívánta végrehajtani. A székhely kérdésében a megyegyűlés támogatta Eger város kérvényét, amelyet a város június 14-i ülésén fogalmazott meg 2068. szám alatt és terjesztett a megyegyűlés elé. "Mert megyénk közösségét Eger városához oly kegyeletre méltó történeti emlékek s az alkotmányos életnek a szabadelvűséget diadalra juttatott oly nevezetes küzdelmei, és érdekes mozzanatai kötik, hogy e várostól fájdalom nélkül nem lehetne megválnunk, s megválva oly idegen találnák magunkat, mintha megyénk történeti folytonossága, s a lelkesítő emlékeknek hazafiúi munkára s ha kell újabb alkotmányos küzdelmekre hívó varázsa szakadt volna meg."

7

2 Heves megye közvéleménye támogatta az önálló Jász megyét, hogy a két terület ne egyesüljön, de kevés községet kíván átengedni, nehogy Gyöngyös kerüljön a geográfiai középpontba, emellett elutasítja Szolnok aspirációit, továbbá kompenzációt kért Borsod megyétől. A felírat elküldése után a területrendezési javaslat — tekintve az önkormányzatok, a sajtó, a politikai közvélemény heves ellenkezését, elutasítását -- lekerült a napirendről. A magyar közigazgatás és politika közvélemény nem volt hozzászokva ily gyökeres radikális átalakításokhoz, amelyek évszázados formákat racionalizált volna. Az új területrendezést Tisza Kálmán hajtotta végre, okulva Szapáry kudarcaiból. így csak az 1876. XXXIII. tc. teremtette meg a polgári Heves vármegyét.

7

3 54