Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat
utal azokra a veszteségekre, amelyek a törvényhatóságokat érik. "Csak egyet kérünk — írja -- hogy a szabályozást tervező hivatalnokok ne tekintsenek semmi mást, csupán a nagy és szent cél valódi érdekeit." 3 3 Heves-Külső-Szolnok geográfiai helyzete sajátos, ugyanis a Tisza kettévágja a megyét, ezért Külső-Szolnok önállósuljon és viselje régi nevét. 34 Megállapítja, hogy a "régi székhely nem alkalmas, mert határszélre kerül, akkor vétessék el tőle". 3 5 Egerről megállapítja, hogy "... papi fészek" és kéri, "... legyünk tárgyilagosak és igazságosak". 3 6 Kovách cikkére a válasz még ugyanebben a számban megjelent. A szerkesztő leszögezi, hogy "... más székhelyt mint Eger nem képzelhetünk el". 3 7 Kovách Lászlót támogatta Pulszky Ferenc, Gyöngyös országgyűlési képviselője, Főkövy Antal, a város polgármestere, Csomor Károly, a Gyöngyös c. újság szerkesztője, és más környékbeli megyebizottsági tagok, akik Vámosgyörkön 1873. október 6-án értekezletet tartottak a székhely kérdésében. 3 8 Felvetődik a kérdés, miért bírt oly nagy jelentőséggel e probléma? Tudvalévő, a megyék évszázadokon át maguk határozták meg székhelyeiket. Most a törvénytervezet szakított ezzel, és a székhelyet törvényben jelölte ki. Ennek oka, a törvényhatóságok "... az állami közigazgatást is közvetítik, és ennélfogva a székhelyük megállapításában az állam is érdekelt". 3 9 Helytálló volt e Kováchék érvelése? Ennek eldöntéséhez nézzük meg, hogy Heves vármegye eddig hol tartotta gyűléseit, hol őrizte levéltárát a történelem folyamán? E kérdéskört Kandra Kabos 4 0 dolgozta fel: Heves megye székhelyei cikkében, 4 1 hogy fogódzót adjon a vita eldöntéséhez. A kérdést vizsgálva két dologra kell felelnünk. Hol tartották a gyűléseket és melyik hely volt központja a megyének. Az Árpádkori várispánság székhelye Heves volt. A tatárjárás után Heves megszűnt központ lenni, ez átkerült a Tarna völgyében birtokos nemzetségek ~ Nánaiak, Kompolthiak -- váraiba. A gyűléseket Poroszlón 1261-ben, Kompolton 1346-ban, majd Verpeléten tartották ~ szabad ég alatt — egészen 1526-ig. A török hódítás következtében a megye székhelyét és gyűléseit Fülekre tette át 1552—1682 között, utána Losonc (1683), Gács (1684), majd 1688-1702-ig Gyöngyös, 1710-ben egyszer, Eger, majd a közbeeső 20 év változó székhelyei után 1730-tól Eger város véglegesen a megye székhelye. A központ Egerben való maradásának az oka az volt, hogy Eger püspökei, majd érsekei Heves-Külső-Szolnok vármegyének örökös főispánjai voltak, s így a megyei kormányzati és egyházmegyei központ egybeesett. Az összekötő kapocs tehát az örökös főispán, az egri püspök, majd az érsek személye volt. 47
