Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Suba István: Egy meghiúsult törvényhatósági területrendezési javaslat

A Gyöngyöst mint székheiyet akarók, mit hoztak fei e város javára Egerrel szemben? Azt kívánták: "A megye székhelye a határok körzetének pontjaitól lehetőleg egyenlő távolra eső központot foglalja el."

4

2 Ez tehát geográfiai szempont. Emellett szerepelt demográfiai természetű érv is: "Gyöngyös és vidéke nemcsak a birtokos, hanem egyszersmind az intelligens osztálynak oly számát és tömörségét képes feltüntetni."

4

3 Politikailag is alátámasztották véleményüket: "Mi függetlenek vagyunk, nem úgy mint Eger hol független nyilatkozatok sok családra és egyénre nézve kellemetlenségek egész árját idézheti elő."

4

4 Összefoglalva megállapítja Csomor Kálmán a cikk szerzője: "Azt hisszük, hogy a megye értelmiségét és birtokosságát erősebben képviselő alkalmasabb terréruma egy megyei székhelynek, mint olyan város, amelynek értelmisége a papság kivételével túlnyomó részt csak a megye tisztviselőségéből, résben ezek lekötelezettjeiből alakult."

4

5 Az idézetekből látható, hogy Heves vármegye politikai közönségének egy része meg akart szabadulni az egri érsekség és a káptalan ölelő, szorító befolyásától és fölényétől. Felhasználva az örökös főispánság megszűnését, politikailag is "szabad" akart lenni, hogy nyugodtan ellenzékieskedjen.

46 A székhely kérdésében érvelését patetikusan fejezi be Csomor: Ítéljen elfogulatlanul a kormány és az illetékes közönség".

4

7 A zsurnalista szónoki fogását azonban a politikusok nem tartották elegendőnek, ők nem bíztak a véletlenben. A törvényjavaslat megjelenése után Kovách László, és Gyöngyös képviselője, Pulszky Ferenc "akcióba léptek" arra hivatkozva, hogy az új vármegye középpontjába esik Gyöngyös. A két személy politikai befolyásában bízva sorakozott fel mögöttük a város vezetése. Kérésük támogatása végett a képviselőházhoz kérvényt nyújtottak be. Indoklásukban kifejtették, hogy Gyöngyös városa a tervezett megye geográfiai középpontjában van. A tervezett székhelyek közül csak Pétervására van távolabb, a többi mind közelebb van Gyöngyöshöz, mint Egerhez. A Mátrai járások Gyöngyösön át is megközelíthetők, ebben a Mátra hegység nem jelent akadályt. A város rendelkezik megfelelő épületekkel. Vármegyeháznak a város laktanyája "jó lesz", átalakítása csekély összegbe kerül. Törvényszéki épülete van. Börtönnek a kápolnát rendezik be.

4

8 Mivel a törvényjavaslat Egert jelölte székhelynek, ezért Eger városa Zalár József vármegyei főjegyző megfogalmazásában ellenkén^ényt nyújtott be a képviselőházhoz.

4

9 A rivális város elképzelését támadó aranytollú hivatalnok - ki egyébként költőként is jeleskedett - felháborodottan ír Kovách és Pulszky szándékáról. Elmarasztalás így szól a politikusi körről: "... egyedül városunk érdekét tekintő s annak Eger feletti előnyét, és így megyei székhelynek alkalmasb voltát annyi ferde és téves adattal támogató kérvényét hallgatással nem mellőzhetjük." 48