Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

előéletük is. A baktai Gergely István a falu juhászának megölése vádjával került bíróság elé. Az 1837. november 17-én indult ügy 1839. június 15-ig tartott. Az ítélet négy hónap vasban letöltendő közmunkát, heti kétszeri böjtöt és kétszer 25 botütést szabott ki. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett halált kérve a vádlottra annak "... számtalan gonosz cselekedetei..." miatt, (rablás, lopás, káromkodás). A Királyi Tábla válasza 1841. március 15-én érkezett meg. Gergelyt kétévi rabságra, félévente huszonöt botra ítélték. Igen magas a gyermekgyilkosságok száma. Az esetek sértettjei csecsemők, leányanyák gyermekei. Az elkövetők köre szinte kizárólag a "másnál szolgáló" lányok köréből került ki. Az egyes esetek konkrét vizsgálatánál megdöbbentő módon tűnik ki a vádlottak döbbenetes primitivitása. 1838. március 24-én tárgyalta a bíróság Nagy Mária bűnügyét. A vád szerint csecsemőjét az árnyékszékbe dobta az elkövető. A vádlott mindezt tagadta, s a véletlen, hirtelen szülés megtörténtét igyekezett állítani. Azonban a tanúk bizonyították, hogy a vádlott titkolta terhességét, sőt a szülést is. Az ítélet ellen az ügyész halálbüntetést kérve fellebbezett. Azonban a Királyi Tábla helybenhagyta az úriszék ítéletét a kétévi fogságról, heti kétszeri böjttel és félévente 25 korbácsütéssel. 1839. június 14-én szintén egy kegyetlen "anya" ügyében hoztak ítéletet. Szeredi Erzsébet vádlott megszülte gyermekét megfojtotta, tarkón szúrta majd pedig a trágyadombba ásta. Terhességét a bíróság előtt is tagadta, még az orvosi látlevél ellenére is. A "kínzó kegyetlenség bebizonyosodván" halálbüntetést szabtak ki, amelyet a Királyi Tábla is helybenhagyott. A házastárs meggyilkolásának vádjával is több személy állt bíróság előtt. 1838. novemberében egy kápolnai jobbágyot vádoltak felesége megfojtásával. Azonban elégséges bizonyíték nem került elő, így a döntés szerint a vádlott "...bővebb adatokig szabadon bocsájtatni rendeltetik". 1837. december 16-án Tisoczki Rozáliát férjének meggyilkolásával vádolták. A férj hirtelen elhalálozása keltette a gyanút, de más bizonyíték nem volt, s így a bíróság szabadon bocsájtotta az özvegyet. 1835. január 20-án Koszta Ignác ellen felesége sérelmére elkövetett gyilkossági kísérlet volt a vád. Tanú is jelentkezett, aki eskü alatt vallott a vádlott terhére. Azonban bebizonyosodott, hogy a tanú haragosa egy bírósági ügy miatt Kosztának, s most csak bosszúból vallott ellene. így a bíróság felmentő ítélettel zárta az ügyet. Az élet elleni bűncselekmények nagy száma a jobbágyság körében tapasztalható nagyfokú italozásnak, az iskolázatlanságnak az elhanyagolt nevelésnek volt köszönhető. A durvaság állandó jelenléte érzéketlenné teszi az emberek zömét, s a beállott helyzet fölött az uradalom csak sajnálkozott. Sajnos, a forrásokban semmi nyoma nem akad az elnevezésen túl annak, hogy a 21