Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

kat, hogy az 20 napig munkaképtelen volt. A tetteseket eltérően büntették. Az egyik testi "nehéz nyavalyája" miatt csak három hónap börtönt kapott, míg társa egy hónapi rabságot kétszer 25 pálcával. Igen érdekes, hogy a betörések között statisztikailag a pincefeltörés vezet, amit enyhébben ítéltek meg más betöréseknél. 1835. júniusában négy fő tört fel egy pincét, ahonnét fél akó bort loptak el, s azt el is fogyasztották. Büntetésük fejenként 24 pálca és a kártérítési kötelezettség lett. A gyújtogatások száma nem túlságosan tűnik magasnak a periratok tükrében, pedig az uradalom gazdasági tanácskozásának anyagaiban ennél jóval többről történik említés. Az eltérés magyarázata abban áll, hogy bíróság elé csak olyan ügy került, amelyben valakit: gyanúsítottként meg tudtak nevezni, s ez a rész lényegesen kisebb volt minit a valóságban véghezvitt gyújtogatások száma. A gyújtogatás mindig a bosszú eszközét jelentette. A jobbágyok általában így álltak bosszút az uraságnak túlzottan kedvét kereső társaikon, főleg a falusi bírókon vagy az uradalmi alkalmazottakon is. Ez utóbbiak körében főleg a kerülők és a juhászok szenvedték el leginkább házuk, istállójuk vagy szénájuk felgyújtását. Szinte minden esetben hatott a fenyegetés, a sértettek többsége gyanúsan hallgatott, nem látott, hallott senkit, nem is gondolt senkire. Emiatt a tárgyalt bűnesetek zöme csínytevésből, rendetlenkedésből fakad. 1835. júniusában hét fiatalember a hajdúhegyen lévő trágyadombot gyújtotta meg, amiért 15 vesszőcsapást kaptak büntetésként. A bűnügyek sorában negyedik helyen az élet- és testi épség ellenes bűcselekmények állnak Ebben a csoportban többféle típus található. Gyakori az amikor verekedés fajul el, megtalálható a házastárs megölése, gyermekgyilkosság és útonálló megölése is. 1837. december 13-án tárgyalta először az úriszék Sári István füzesabonyi zsellér ügyét "halálos verekedés vádját emelve ellene. A bíróság által feltárt körülmények szerint az áldozat Istent káromolva ostorral támadott a vádlottra, mire ő baltával védekezett. A bíróság az enyhítő körülményeket figyelembe véve 1839. március 1-én mondott ítéletet. A fettes félév közmunkát, heti kétszeri böjtöt és kétszer harminc botütést kapott. A bíróság mindig igyekezett alapos nyomozással tisztázni az elkövetés körülményeit, ezért húzódik hosszú ideig több ügy is. Az említett füzesabonyi ügy mellett más esetekben is elég sok időt vesz igénybe az igazság kiderítése. Például egy másik gyilkossági ügy 1837. november 15-től egészen 1839. március 4-ig volt eljárás alatt. A gyilkossági ügyek vádlottainak ítéletét nagyban meghatározta a körülmények mellett 20