Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bozsik Rafael: Az úriszéki fenyftőügyek az egri érseki uradalomban (1835-1848)

vádlottat egri lakosok adják. Idővel az úriszéki jegyzőkönyvekben különálló, rendszeresen megtalálható melléklet lesz a falopások statisztikája. Ebben feltüntetik a lopások számát, az ellopott fa mennyiségét, a kár pénzben kifejezhető nagyságát, valamint az elkövetőkre kiszabott büntetéseket. A leggyakoribb büntetés a kártérítéssel egybekötött testi fenyítés volt. 1840-től azonban állandósul a szabadságvesztés büntetés. Az új büntetésnem megjelenés arra utal, hogy egyre erőszakosabb jelleget öltöttek a falopási cselekedetek. Az 1841 utáni iratokban már ellenállás a falopások egyik minősítése. Mindez amiatt történik, hogy a vagyonvédelemben egyre erősebben fellépő kerülőkkel szemben az elkövetők is egyre merészebben szálltak szembe. A tiialomtörési ügyek Az ide sorolható bűncselekmények eredményeként mindig gazdasági kár érte az uradalmat, mivel az elkövetők állataikat az uradalom tarlóján, sarjújában vagy vetésén legeltették. Az ilyen fajta konfliktus a vizsgált időszakban ez állandóan jelen van az iratokban. Emiatt az uradalom egy mezőrendészeti jellegű utasítást adott ki 1839. június 14. dátumozással. Ez a dokumentum elrendeli, hogy "... tilalmaztasson meg az ... egri érseki uradalom helységeiben a marháknak a lakosok által kint a mezőn külön-külön őrzése. Hathatósan köteleztessenek arra, hogy marháikat és lovaikat együtt és egy helyen őrizzék, s amidőn azokat kifelé viszik ... összekötve vigyék. A helységek bírói felvigyázzanak mindezek betartására..." Az utasítás kiadását követő perekben már sokkal súlyosabb ítéletek születtek. 1839. augusztus 27-én Makiáron tíz ember állt a bíróság előtt "erőszakos, szántszandékos és készakaratu tilalomtörés" vádjával. A makiári uradalmi réten legeltették lovaikat, s így 105 váltóforint kárt okoztak. Súlyosbító körülményként értékelték, hogy az elkövetők már"... más évben is szántszándékos kártételben tapasztaltattak," s most pedig az intézkedő uradalmi kasznár felé sújtottak botjaikkal. A büntetés egy hónaptól négy hónapig terjedő szabadságvesztés volt testi fenyítés mellett. Mindezek mellett a kárt is kötelesek voltak megtéríteni a legeltetett állatok arányában. A makláriaknál gyakran tapasztalható volt erőszakos fellépés a kerülőkkel szemben is. Az ítélethirdetés után az úriszék megintette a makiári bírókat, s utasította őket testi fenyítés alatt a "szoros felvigyázásra" s ennek meg is lett az uradalom által áhított következménye. Kápolnán a bírók jelentettek fel ezután hat embert tilalomtörés vádjával. A gyanúsítottak mindvégig tagadták a vádban megfogalmazott cselekmény elkövetését. Bizonyíték nem került elő ellenük, s így mindannyiukat felmen15