Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Makai János: Andrej Bogoljubszkij egyházpolitikája

Fjodor püspöknek a vlagyimiri társadalom jómódú tagjaival folytatott küzdelme nemcsak a nagyhatalmú egyházfejedelemnek "osztályos társaival" az anyagi javakért folytatott harca volt, hanem Bogoljubszkij elvrokonának Bogoljubszkij ellenfeleivel folytatott harca is.

2

4 Kár, hogy a szerző nem fejtette ki részletesen ezen álláspontját. A fenti nézetkülönbség ellenére Scsapov és Voronyin koncepciója a vlagyimiri állam és az egyház XII. századi viszonyát illetően alapvetően megegyezik, minthogy kiindulópontjuk (a feudális viszonyok létrejöttének elismerése) azonos. A választóvonal a feudális, illetve az obscsinai jelleg hirdetői között húzódik. Az utóbbiak, nevezetesen az ún. leningrádi iskolához tartozók egyik képviselője, Ju. V. Krivosejev az 1980-as évek végén teljesen eltérő koncepciót vallott. Szerinte a városok lakossága Északkelet-Oroszországban a XII. században az egyházban és annak szolgáiban nem látott az obscsina felett álló felépítményt. Az archaikus tudat a kereszténységet a korábbi szemlélet alapján fogadta be, olyan dologként értelmezve, amely a pogány kultuszokat felváltotta, és a helyébe került. Az egyház viszont igyekezett erőszakkal érvényesíteni és védelmezni saját érdekeit. Mindez egyáltalán nem békés egyház obscsina viszonyt idézett elő. Krivosejev arra a megállapításra jutott, hogy a XII. században az előkelő egyházi személyek jelentős mértékben függtek az obscsinától, különösen választásuk és elűzésük vonatkozásában. Az ilyen döntést nyilván a vecsén fogadták el, a fejedelem pedig nem mint "egyeduralkodó", hanem mint az obscsina hivatalos személye lépett fel. A szerző úgy vélte, az egyház és az obscsina ellentétei a vagyoni és az ideológiai szférában is megjelentek. A böjtökről folytatott, legfőképpen szakmai vita ily módon terebélyesedett az obscsina (élén a fejedelemmel) és a püspök közötti konfliktussá. Azonkívül az egyház vagyonát, még a templomot is, az akkori idők emberei az egész obscsina tulajdonának tekintették. Az egyháziak ellenben a templom vagyonában ha nem is személyes tulajdont, de csak egyházi tulajdont láttak. Krivosejev szerint ebben a vonatkozásban jellemzőek voltak a Leo és Fjodor püspökök ellen felhozott vádak.

2

5 Bogoljubszkij fő egyházpolitikai céljának eléréséhez, az érsekség létrehozásához - a fejedelem szempontjából megbízható főpapon kívül — fényűző székhelyre, illetve főtemplomra is szükség volt. Mivel Bogoljubszkij Vlagyimirt tette meg politikai központnak, ha jelentős befolyást kívánt gyakorolni az egyházi ügyekre, ajánlatos volt az egyházmegye központját szintén oda helyeznie. Ennek megfelelően már 1158-ban elkezdődött az Uszpenszkij (az Istenanya mennybemeneteléről elnevezett) ~ székesegyház építése, amelynek az uralkodó sok birtokot, szlobodákat és legjobb falvait adományozta, sőt az állatállományából és a kereskedelmi forgalomból származó tizedet is. A külföldi mesterek bevonásával folyó építkezés 1160-ban, a belső 143