Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Hacsi Lajos: Hallgatói vélemények politikai rendszerünk reformjáról 1987-1989

85 MACS! LAJOS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK POLITIKAI RENDSZERÜNK REFORMJÁBÓL 1987—1989 RESÜMEE: {Stellungnahmen unserer Studenten über die Reform unseres politischen Systems. 1987-1989) Die Studie untersucht Stellungnahmen von Studenten des dritten Studienjahres zum Übergang vom Einparteien zum Mehrparteiensystem. Die Untersuchung, die in den letzten 3 Jahren durchgeführt wurde, sollte über den Unterricht hinausgehende Kenntnisse bezüglich der politischen Einstellung und Kultur der Studenten liefern. Die Studie versucht auch die Frage zu beantworten, inwieweit die jetzigen Reformprozesse in unserem Land das politische Verhalten der Studenten beeinflussen. Die statistischen Ermittlungen erfassen nicht die gesamte Hörerschaft an der Pädagogischen Hochschule in Eger und mögen deshalb nur als eine Vorstudie zu einer später erfolgenden repräsentativen Umfrage betrachtet werden. Több mint két éve foglalkoztat a főiskolai hallgatók politikáról, politikai rendszerünkről alkotott véleménye. 1987 óta kísérem figyelemmel véleményalkotásuk változásait az egypártrendszerből a többpártrendszerbe történő átmenetről. Sok minden történt eme pár év alatt Magyarországon és a környező országokban. Az első kérdéseket még 1987 őszén és 1988 tavaszán tettem fel hallgatóimnak. Ekkor még kérdőív készítése szóba sem jöhetett, hiszen még előtte voltunk az MSZMP 1988 májusi pártértekezletének. Igaz, 1987 szeptemberében Lakiteleken megalakult a Magyar Demokrata Fórum, és 1988 elejétől sorra jelentek meg a független, demokratikus szervezetek. A következő anyaggyűjtésre 1988 végén került sor, akkor, amikor újra megszerveződtek a történelmi politikai pártok is. Végül a negyedik, immár nyomtatott kérdőívvel végzett mintavétel 1989 decemberében történt, az október 6. és 9. között megtartott MSZMP—MSZP kongresszus és a november 26-i népszavazás után. A fent említett dátumok fontos mérföldkövei a diktatórikus szocializmusból a pluralista demokráciába történő békés átmenetnek, ezért ezeket mindenképpen össze kell vetni a mintavételek időpontjával, hogy megérthessük a hallgatói álláspontok indítékait és a változások okait. A reformfolyamattal párhuzamosan megváltozott a politikai rendszerrel foglalkozó társadalomelméleti tantárgy is. A tudományos szocializmus oktatása főiskolánkon fokozatosan megszűnt, szerepét előbb a