Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Kádek István: Az általános iskolai pedagógusok foglalkoztatási és bérezési problémái — a 80-as évek közgazdasági és pedagógiai szaksajtójának tükrében
74 egyáltalában nem mennyiségi, hanem kifejeztetten az oktatásirányítás működési jellemzőiből fakadó minőségi, strukturális probléma."** Ebben a felfogásban a probléma megoldásának kézenfekvő módja az oktatáspolitika "önmérséklete", tehát az, hogy erőteljesebben kell szelektálni az adott erőforrások mellett egyszerre nyilvánvalóan teljesíthetetlen célok között. S meggondolandó az is: bizonyos, ma az iskolára oktrojált feladatokat, funkciókat (itt alapvetően a gyermekszociális ellátás feladatairól van szó) nem vehetne-e át az iskolától más — akár vállalkozásszerűen működő — szervezet? Persze a probléma hosszútávú, megnyugtató megoldása nem annyira az oktatáspolitika önmérséklete, hanem sokkal inkább a költségvetés (központi és helyi) mainál nagyobb mértékű tehervállalása lenne, márcsak azért is, mert"... a magyar »jóléti állam«, legalábbis ami ennek közszolgáltatási részét illeti, aligha tekinthető olyan túlfejlett képződménynek, amelynek »kordába szorítása« időszerű volna."^ A harmadik megközelítés a hiány okainak átfogóbb és mélyebb magyarázatára törekszik. E felfogásban a hiányt egyértelműen ki nem elégített keresletként értelmezik. Lényegében tehát a Kornai által bevezetett fogalmi apparátusnak az oktatási szférára való alkalmazásáról van szó. E nézet képviselői gondolatmenetük indításakor három fontos tényt hangsúlyoznak: a szocialista gazdaság erőforráskorlátos jellegét*; az irányító központ integratív szerepét: és az oktatás kettős természetét, hogy tehát egyidejűleg lát el lakossági, "műveltségi ogyasztási" és termelői, értsd: "szakembertermelő" szolgáltatást. Rámutatnak: "... az erőforráskorlátos gazdaságban két erő formálja az oktatást: egyrészt az erőforrások »elszivattyúzásának« veszélye fenyegeti (mint lakossági szolgáltatást), másrészt a gazdaságot kiszolgáló (termelő szolgáltató) f unkciója törvényszerűen előtérlic kerül Amennyiben a hiányt e felfogás szerint értelmezzük (tehát ki nem elégített keresletként), azonnal adódik a kérdés: beszélhetünk-e egyáltalán hiányjelenségről az álatalános iskola vonatkozásában. Felsőbb iskolafokozatok esetében nyilvánvaló az iménti hiányfogalom alkalmazhatósága. Az általános iskola vonatkozásában azonban -* A szocialista gazdaság erőforráskorlá tos jellegének bizonyítása Kornai Jánostól származik. A szocialista gazdaság állami termelőegységei erőteljesen érdekeltek a növekedésben, fejlesztő beruházásokban. Mivel aszocialisla állam — a legutóbbi időkig — támogatásaival vállalatait rendszeresen "kisegítette", azok hajlamosak voltak a túlköltekezésre, terjeszkedési törekvéseiket sein saját pénzügyi lehetőségeik, sem a termékeik iránt megnyilvánuló piaci felvevőkészség nem korlátozta. A növekedésnek, terjeszkedésnek csak egyetlen valós korlátja volt: az erőforrások (rendelkezésre álló munkaerő; megszerezhető anyag, energia; beruházási javak) mennyisége.
