Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kádek István: Az általános iskolai pedagógusok foglalkoztatási és bérezési problémái — a 80-as évek közgazdasági és pedagógiai szaksajtójának tükrében

75 első pillantásra -- alkalmazhatatlannak tűnik ez az értelmezés. Nem nehéz azonban l)elátni, hogy "... az általános iskola iránti kereslet sem elégül kl teljes mérték ten -- a kezdeti kereslet és a kínálat itt sem esik egybe. Elegendő csak az iskola nélkül maradt településekre, az ingázó gyerekekre utalni — valamint számos minőségi igény (tagozatos oktatás, nyelvoktatás) is kielégítetlen marad. Egyes »elöregedett« városrészekben egészen alacsony osztálylétszámokat találhatunk, míg másutt, pl. új lakótelepeken, a kényszerhelyettesítések hatására elviselhetetlen a zsúfoltság. A kötelező általános iskolai ellátásra is jellemző tehát a kielégítetlen kezdeti kereslet -kényszerhelyettesítés — hiány -- slack fogalomkör, legfeljebb itt az iskolakötelezettség miatt óhatatlanul bekövetkező kényszerhelyettesítések, illetve a kezdeti kereslet artikulálásának nehézségei (ha egy iskola nem létezik, még nem épült meg, oda jelentkezni sem lehet) jobban elfedik a hiány tényét."^ A hiány intenzitásának megítélését, de egyáltalán értelmezését is bonyolítja, ha az oktatást termelői szolgáltatásként, illetve ha műveltségfogyasztási (lakossági) szolgáltatásként kezeljük. Ez utóbbi esetben a kínálat bizonyos oktatási szolgáltatások halmaza. A keresletet a tanulók, illetve családjaik támasztják. A termelésközpontú megközelítésben az oktatás kínálata: meghatározott képzettségi struktúra. Ennek a gazdaság által támasztott munkaerőszükségletnek kell megfelelnie. Ebben a felfogásban a tanuló nem mint felhasználó jelenik meg, hanem ő maga is csak az oktatási folyamat egyik input tényezője. Bármelyik megközelítést fogadjuk is el. azt látnunk kell, hogy ha a pedagógushiányt olyan indikátorokkal jellemezzük, mint a betöltetlen státusok, túlórák stb., mindenképpen jelentősen alábecsüljük a hiány mértékét ahhoz képest, mintha az oktatás iránti kezdeti keresletből indulnánk ki."... a pedagógushiány nem jellemezhető pusztán az iskolák meghiúsult pedagóguskeresletével, hanem meghatározásánál figyelembe kell venni az oktatás iránti kezdeti tanulói keresletből fakadó pedagógusigényt is. ... Az adott feltételek ... mellett jelentkező, de eredeti formájában I f) nem kielégíthető tanulói keresletnek ugyanis ez a pedagóguskereslet felelne meg." E felfogás képviselői meggyőzően bizonyítják, hogy az erőforráskorlátos gazdaságban túlhangsúlyozódik az oktatás "termelést kiszolgáló" funkciója. Éppen ezért lándzsát törnek az általános képzési funkciók erősítése mellett és hangsúlyozzák, hogy az oktatási rendszert alkalmasabbá kell tenni az igények változásának érzékelésére. Az általános iskola műkíklése felett a szülők közösségének (az adott településrészen élő lakosságnak) érdemibb kontrollt kell gyakorolnia! Ügy vélem, az imént ismertetett magyarázatok nem zárják ki egymást (esetenkénti igen éles viták ellenére sem), inkább a probléma különböző oldalú