Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kádek István: Az általános iskolai pedagógusok foglalkoztatási és bérezési problémái — a 80-as évek közgazdasági és pedagógiai szaksajtójának tükrében

72 címével is irritáld cikke (Pedagógiai Szemle 1986. 10.) élénk vitát váltott ki, melyben nemcsak oktatásszociológusok vettek részt, hanem — mások között — közgazdászok is. (A vitacikkek a Pedagógiai Szemle 1987. évi 1 -es és 3-as számában olvashatók. Bár nem a vita keretében íródott, de kapcsolódik mondanivalójával annak tartalmához Semjén Andrásnak a Tervgazdasági Fórum 1987. l-es számában megjelent tanulmánya és Polónyi Istvánnak a Közgazdasági Szemle 1986.1 l-es számában megjelent cikke.*)* Túlzás nélkül állítható, hogy a vitázok csak egyetlen kérdésben értettek egyet: a hiányjelenségek tényének elismerésében. Minden további kérdésben nézeteik többékevésbé (néhol gyökeresen) eltértek. így vita volt közöttük abban, hogy miben van hiány? hogyan értelmezendő a hiány? miért van hiány? A nézetek különbözősége természetesen eltéréseket okozott a "Mi a teendő?" kérdésre adott válaszaikban is. Ami az első kérdést illeti, itt arról van szó: mire következtessünk a hiányt jelző adatokból? A munkaerő (a munkavállalók) hiányára, vagy — elsősorban — bérhiányra? Semjén András szavaival: "A túlóraarány ... nemcsak, sőt talán nem is annyira a pedagógushiányt jellemző indikátor, mint inkább a »munkabérhiány«, illetve az iskolai bérszabályozás merevségének mutatója."

2 Csínján kell tehát bánni az adatokkal a pedagógushiány intenzitásának becslésekor, mert a különböző mutatók nem pontosan ugyanarra a jelenségre utalnak. Önmagában is vita tárgya a hiány értelmezése, fogalmi meghatározása. A hiány ugyanis felfogható valamely normatív szükséglettől való negatív eltérésként, de értelmezhető ki nem elégített keresletként is. Fz utóbbi értelmezés a hiánynak az a közgadaságilag is elfogadható definíciója, melyet Komái János is alkalmaz híressé vált elméletében. Az álláspontok közötti legszembetűnőbb különbség a harmadik kérdés kapcsán bontakozik ki: miért van hiány, milyen mechanizmus generálja újratermelődését? Foglalkozzunk ezzel egy kicsit részletesebben, szemügyre véve a különböző nézeteket vallók megoldási javaslatait is! Az első., leginkább a felszínen maradt) magyarázat a pedagógus-szükséglet pontatlan felmérését, a pedagógusképzés nem kielégítő tervezését tekinti a * A hiány - ez természetéből következik -- feleslegek képződésével jár együtt. Ez a pedagógushiányra Is igazNapjainkban például különösen intenzív a hiány a nyugatinyclvszakos tanárokból, ugyanakkor az. orosz szakos kollégák átképzése, foglalkoztatása sok gondot okoz. De egyes, csökkenő tanulólétszámú iskolákban másszakos tanárok is kezdenek "feleslegessé" válni!