Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kiss László: Az európai nemzetfejlődés és nemzetfogalom eltérő felfogásai

46 megkülönböztetése vezette (nem pedig egyik vagy másik régió jobb feltárása és megismerése.)^ Az európai nemzettéválás tipizálásának elméleti-történeti alapjai a világrendszerszemléletű külföldi szakirodalomban A fenti magyar álláspontokat a politológus Ágh Attila megkísérli összekapcsolni a nemzetközi, szakirodalom kutatási eredményeivel. A hazai politikatudományban (Szentes Tamás vagy Kulcsár Kálmán modernizációelméleti munkái mellett) szinte egyedül csak ő vállalkozott még a címben jelzett probléma felvállalására, a nyugati (főleg marxista) nézetek értékelésére és szintetizálására. A nemzetcentrikus felfogások kapcsán már szóba került, hogy az 1940-es évek óta a nyugati marxizmusban folyó űu. Dobb-Sweezy vitában "internalistának" nevezték a belső, "externalistának" pedig a külső tényezőket elsődlegesnek tartó irányzatot. A világrendszer elsődlegességét hangsúlyozó és "világegészbő!" kiinduló externalizmus szerint "a világrendszer megszervezcxlése visszamegy a 15—16. századba, a nemzetek kialakulása előtti korba, amikor a helyi történelmekből először bontakozott ki az eniljeriség egységes világtörténelme. A különböző nemzetállamok és régiók saját belső dinamikájuk szerinti fejlődését hirdető hagyományos megközelítés csak látszat. E látszat mögött ugyanis "egy strukturális realitás" van, a kapitalista világrenszer a centrum, a félperiféria és a periféria közötti munkamegosztással, ami "nagymértékig meghatározza, hogy mi történik a látszólag független nemzetállamokban vagy régiókban".^' Nem véletlenül nevezi Szentes Tamás az externalistákat és a Wallerstein-iskola mai világrendszer•JT szemléletű követőit "adependenciaelmélet hívei"-nek. Az externalisták úgy vélik, hogy a kapitalizmus kialakulása, a nemzeti kapitalizmusok kialakulása és fejlődése elsősorban a világrendszer szintjén és a világérintkezés révén megy végbe. A világtörténelem tehát Marx és mai világrendszerszemléletű követői számára azonos a világkapitalizmus kialakulásával. A világkapitalizmus és a világrendszer pedig a felfedezések korával kezdődött. Ezzel vette kezdetét a világérintkezés, a világkereskedelem és a világpiac kialakulása, kezdetben a feudális Spanyolország, majd egyre inkább a kapitalizálódá Anglia, Hollandia stb. (erőszaktól korántsem mentes) történelmi "tetteként". Az említett folyamatok eredménye a korábban elszigetelt helyi történelmek, népek, kultúrák stb. egyre szorosabb összekapcsolódása, világméretű munkamegosztás létrejötte. Ebben a bonyolult, hierarchikus függőségi rendszerben a nemzeti és a