Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kiss László: Az európai nemzetfejlődés és nemzetfogalom eltérő felfogásai

47 nemzetközi kizsákmányolás, vagyis a belső "bérrabszolgaság" és a külső "igazi" rabszolgaságelválaszthatatlanul összekapcsolódott. Már Marx felfigyelt arra, hogy a 16. század óta a kapitalizmus két szinten és szervezési formában, a világkapitalizmus és az (ennek nemzeti egységeit képező) nemzeti kapitalizmusok dialektikus kölcsönhatásaként egyszerre és egyidejűleg létezik. Mindkét szint viszonylagosan önálló mozgástörvényekkel rendelkezik. Mégis, az eredeti tőkefelhalmozásban, a legelső nyugat-európai tőkés nemzetek (Anglia, Hollandia) születésében nagyobb szerepet játszottak a külső tényezők mint a belsők, mert korábban volt világrendszer, mint nemzet. így korábban volt világkapitalizmus is, mint nemzeti kapitalizmusok. A világrendszer fejlődése tehát elsődleges a helyinemzeti fejlődéssel szemben, mert a világkapitalizmus termelte ki a nemzeti kapitalizmust, és nem fordítva! Nemzet csak ott jött létre és fejlődhetett ki igazán, ahol egy egész világrenszer állt mögötte, amely — a meglevő kedvező belső feltételek talaján ("szabad" munkaerő, a felhalmozott kincs tőkévé válása...) -- felgyorsította az első nemzeti kapitalizmusok fejlődését. Ezt a két szintet bonyolult kölcsönhatások sorozata köti össze. Kétségtelen, hogy a belső nemzeti integrációt és homogenizációt kiváltó és felerősítő külső impulzosoknak, sőt külső kényszereknek és erőszakos "kihívásoknak" meghatározó szerepük volt és van ma is. Az is vitathatatlan, hogy a külső tényezők általában nagyobb szerepet játszanak a nemzettéválásban, mint amilyen a formálódó nemzetek visszahatása a világrendszerre. Mégis hiba lenne bármelyik abszolutizálása, eltúlzása. Szentes Tamás nyomatékosan aláhúzza, hogy "üres általánosítás és téves leegyszerűsítés a perifériahelyzetl)e kerülést s az ún. elmaradottságot kizárólag és } 1 minden esetben ... "külső" tényezőkre visszavezetni".A világgazdasági "szerepek" elosztását - a külső hatások és tényezők mellett — adott esetben nemcsak befolyásolhatja, hanem akár el is döntheti például a helyi uralkodó rétegek magatartása, belső reagálása, válasza a külső "kihívásokra". Vagyis az, hogyan éltek a külső viszonyokból adódó lehetőségekkel. "A "nemzetinek" és a "nemzetközinek" a dialektikus ellentmondása márcsak emiatt is a tőkés világrendszer megértésének kulcsa, a centrum és a periféria "világrendszer-perspektívában" való helyes ábrázolásának is lényeges vonása! A 16. századtól kialakuló világrendszer tehát egyfelől homogén, egységes egész, másfelől különböző funkciót betöltő országok és területek heterogén együttese. A világkapitalizmus nemcsak kitermeli a nemzeti kapitalizmusokat, hanem egyben meg is szabja sajátos arculatukat, ki is jelöli sajátos szerepüket, típusukat ebben a (már kezdetben is polarizált és differenciált) világrendszerben. Főleg azzal, hogy a