Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Lőrinczné Thiel Katalin: A kierkegaardi hatás néhány vonatkozása Hamvas Bélánál

35 A megzavart, a szenvedő-szorongó emlxiri létezést megértve tehát adott a feladat; önmagunkra kell ébrendi. Az önmagunkra ébredést tetteknek kell követni. A tett és a gondolat között az "elhatározás" feszül, mely az embert a tett felé lendíti. Amikor a gondolatot megvalósítom, megszabadulhatok a gondtól. A leghétköznapibb, a legemberibb, de egyben a legnehezebben teljesíthető tehát; a kimondott sző, a megfogant gondolat egységben legyen a tettel. I la ez megvalósul, az emberi létezésnek van értelme. Az Ünnep és tázősségben így ír erről:"... az ember magát a szenvedő létből kiemeli és a boldogságot eléri: Mindenki tudja, hogy ez nem lehetetlen. Azt is tudja, hogy szabad. De ez távolról sem a dolog vége, sokkal inkább a közepe, s a helyek legveszélyesebb! ke."** Önmegvalósításra, teljességre kell tehát törni, mert "a teljes lélek mindig nagyobb, kerekebb, teljesebb és egészebb, a töredékes pedig minden nappal szűkebb, foszlóbb, porhanyóbb, feloszlóbb. Ezért az egész léleknek ez nemcsak tulajdonsága, hanem természete és célja is." A teljes egész léleknek törekvése, ösztöne, hogy mindig egészebb legyen ~ írja Hamvas Béla a Vízöntőben? Az "üdv" keresésének, az autenticitás problémájának elemzése kapcsán eljutunk Hamvas vallásosságáig, melynek jellegére a bevezetőben már utaltunk. Ennél a kérdésnél szintén kínálkozik a párhuzam, mert Kierkegaard vallásfelfogása és hite sok tekintetben rokonítható Hamvaséval. Kierkegaard Félelem és reszketés c. művében ír részletesen saját vallásfelfogásáról. Ez a különleges vallási stádium csak belülről, egyénileg élhető át. A többi ember itt nem mérhető etikai mércével, a vallás nem közösségi, itt nem érvényesülnek a társadalom normái. "A hit ugyanis az a paradoxon, hogy az egyes magasabb rendű, mint az általános. ... Mert ha az etikum, vagyis az erkölcsiség a legmagasabb rendű dolog, és ha az emberben nem marad semmi összemérhetetlen, csak a rossz, azaz az egyes, aminek az általánosban kell kifejeződnie — akkor nincs szükség más kategóriákra, csak azokra, amelyeket a görög filozófia is alkalmazott, vagy amelyek következetes gondolkodás által ezekből levezethető. * ^ A hit paradoxonja a gondolkodás számára megközelíthetetlen, hiszen a gondolkodás mint közvetítés épp "az általános erejénél fogva történik". Az egyes a hit által viszonyban van az abszolúttal, de ez a viszony kívülről megközelíthetetlen, abszolút viszony. Isten létét tehát nem lehet bizonyítani, a vallást is csak belülről lehet átélni. Kierkegaard esetét>en tehát az autentikus lét, az egzisztálás, hit nélkül elképzelhetetlen.