Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Kiss László: Az európai nemzetfejlődés és nemzetfogalom eltérő felfogásai

41 A nemzet fogalomról A marxista történetírásnak ez a hagyományos nemzet- és (Nyugat-) Európacentrikus szemlélete beépült a különböző nemzetfogalom meghatározásokba is. Ezek közül talán máig a legismertebb és legelterjedtebb az a — sokat támadott és sokféleképpen módosított -- sztálini definíció (1913), amely szerint: "A nemzet az ember történelmileg kialakult tartós közössége, mely a nyelvnek, a területnek, a gazdasági életnek és a kultúra közösségében megnyilvánuló lelki alkatnak közössége alapján keletkezett."^ Ez alapvetően objektivista jellegű meghatározás, mégha a "lelki alkat" kitétel szubjektivista elemnek is számít. Szűcs Jenő szerint ugyanis a múlt század dereka óta a nemzetmeghatározásoknak ez a két domináns irányzata, illetve módja különböztethető meg. Az objektivista megközelítési mód arra törekszik, hogy bizonyos számú objektív kritérium felsorolása révén találja meg azt a lezárt, kerek definíciót, amely — tértől és időtől szinte függetlenül -- általános érvénnyel fejezi ki a "nemzet" mibenlétét. Ezekre a meglehetősen mechanikus és statikus meghatározási kísérletekre ellenreakcióként jöttek létre a szubjektivista megoldások, amelyek az objektív tényezők felőli megközelítést tagadják, és ezek helyébe olyan szubjektív kritériumokat állítanak, mint például a "népszellem", "sorsközösség", a "vallás-" vagy "jellemközösség", az "azonos gondolkodás" és "lelki alkat" vagy a "nemzeti karakter" stb. Persze a valóságban többnyire keverednek ennek a két, "ideáltípusként" felfogott megközelítési módnak a o fogaiami jegyei. A közvetve még mindig nagy befolyást gyakorló "egymondatos" sztálini meghatározásnak számos fogyatékossága van. S ha a maga helyén a célnak meg is felel, már ekkor sem volt egyéb, mint "a jellegzetes 19. századi típusú definícióknak a gazdasági tényező kiemelésével javított (s a "lelki alkat" kiemelésével oda visszakanyarodó) kiadása, amely azonban nem helyettesítheti a nemzet fogalmának marxista-teoretikus elemzését".^ Szűcs Jenővel összhangban Ágh Attila is azt tartja e meghatározás legnagyobb hiányosságának, hogy — azon túl, hogy formális és deskriptiv (leíró) jellegű, amely eleve adottnak veszi az ismérveket — nem történelmi genezisük sajátos dinamikájában ábrázolja őket.' ^ A kiindulópont Szűcs Jenő szerint lényegében adva van Leninnél, aki már 1894ben megfogalmazta, hogy: "A nemzeti kötelékek megteremtése nem volt egyéb, mint a polgári kötelékek megteremtése." Valiiban, erről az alapról nézve Sztálin meghatározása azért is bírálható, mert a felsorolt fogalmi jegyek egyfelől "eleve nem lehetnek általános érvényűek", másfelől pedig azért nem alkalmasak a "nemzet"