Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1991. Tanulmányok a társadalomelmélet köréből (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)
Koncsos Ferenc: Modern mítoszok és társadalmi viszonyok
5 antropomorf vagy antropomorfizált jelenségeit dezantropomorfizálják. A modern társadalomban következésképpen a mítosz mítosza jelenik meg, amely az emberbe helyezi a mítoszt, másképpen kifejezve az irracionálist az emberben találja meg, ezáltal a külső világ erői lesznek antropomorfak, emberszabásúak (pl.: emberarcú szocializmus). A modern mítosz dezantropomorfizáciőjának eredménye, hogy szétszakítja "az antropologikus ember, valamint a nem antropologikusan antropomorf társadalom kapcsolatát".^ A modern mítosz deliumanizálja a világot, miáltal a cinizmus sajátos formáját hozza létre, amivel a hatalom adott formájának erősítését segíti elő/* Az elidegenedett viszonyok között a fiatalomnak saját uralma biztosításához manipulálnia kell az emberi tevékenységet, ehhez meg kell teremtenie a maga mítoszát. Mitikus formában kell láttatnia saját helyzetét, és a legvalóságosabb tényeket isr* A hatalom tehát a mitikus látásmód alátámasztására hozza létre a mítosz mitológiáját. Amikor mítoszt alkot, egyfelől az elidegenedést evidenciának fogja fel, másfelől manipulálja is azt. A mitikus látásmód sajátos emberképet alakít ki, s a mítosz eredményeképpen a gyakorlatban megjelenik a manipulált ember. A manipuláció és a mítosz szorosan összekapcsolódik. Minden manipuláció csak mítosz nevében történhet. A manipuláció az emberi autonómia korlátozását szolgálja, megfosztja az embert az önálló koncepció lehetőségétől, az önálló gondolkcxlástól. Míg az autonóm ember ké|>es a lehetőségek feltárására, a lényeg megragadására, a valóságra befolyást gyakorló aktív döntéshozatalra — azaz belülről irányított ember --, addig a manipulált ember a számára adott lehetőségek közül válogat, szelektál, kívülről vezényelt lénnyé válik. A manipulációnak vannak durva formái, amelyek nyílt befolyásolást jelentenek (pl.: a cenzúra, a választójog megnyirbálása, a párttevékenységek megrendszabályozása stb.), de a modern társadalmakban jelentősebb a burkolt befolyásolás, amely láthatatlan, pszichológiai eszközökkel dolgozik, látszatokat teremt, amely az embert közöinlx'issé teszi az igazi tények iránt. A burkolt befolyásolás egyik fontos eszköze a propaganda. A propagandának mindig is igazolnia kell a társadalom által ex hypothesi igaznak tartott tételek kétségbevonhatatlan tekintélyét, s kimutatnia, hogy ez a tekintély a hatalom által támogatott ügy oldalán áll. Arra törekszik, hogy irányt adjon "az általános érzések és vágyakozások egymást követő mozgalmainak, de azért nem sokat tesz. hogy ilyen mozgalmakat teremtsen"/* Demokratikus államban a propagandák versengnek a közösség támogatásáért. A totális államokban egyetlen propagandista van. az állam. A diktatórikus propaganda a diktátor kormányzatának legitimizálására törekszik, mert még egy diktátor sem kormányozhat korlátlan ideig alattvalói beleegyezése nélkül. A totalitárius államokban a
