Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Honfi László: Kísérlet a magyar tornanyelv korszerűsítésére

- 23 d. A fekvőfüggés

t a jelenlegi szaknyelv a függésekhez sorolja, de véleményem szerint ezek inkább a vegyes lesthelyzelekhe

z tartoznak, mivel végrehajtásukkor egyidőben fordul elő a támasz és függés helyzete. e. Egy újabb testhelyzet nevét kell megváltoztatni, de teljesen más okból, mint amiért a felkartüggésből felkartámasz lett. A keresztlefüggé

s a jelenlegi szaknyelv szerint a függésekhez (azon belül a lefüggésekhez) sorolandó, ám ez teljesen hibás álláspont, mivel ez a régi meghatározás szerint is feltétlenül támasz testhelyzet. Ennek a teshelyzetnek mindenképpen új nevet kell adni, célszerű lenne kere

sztk

ézállásna

k nevezni. 2. A mozgásos elemek problematikája a. A mozgásformák közül néhánynak nincs meghatározása, hiányzik a definíciója (alaplendület, kelepfellendülés, óriásforgás vagy óriáskor, kelepforgás, húzódás, tolódás, ereszkedés), amit pótolni kell. »Ala

plendülete

t végez a tornász, te azt a szerre jellemző kétirányú, ingamozgásszerű lendületet hajtja végre, amelyre az adott versenyszám (tornaszer) mozgásrendszere épül. Végrehajtható felemáskorláton, lógyakorlatokban, gyűrűn, korláton és nyújtón.' jKe

lep

fe.lien

dül

és

t végez a tornász, ha függésből (hátsó lebegőfüggésből) úgy kerül gyors tempóban támaszba, hogy közben a szélességi tengelye körül 360 (180) fokos mozgást is végez.' ,A kézállásból kézállásba, nyújtott testtel és karral végrehajtott forgásokat óriásforgásoknak (óriásköröknek) nevezzük.' ,A kézállásból kézállásba, nyújtott testtel és karral végrehajtott forgásokat óriásforgásokna

k (óriásköröknek) nevezzük.' .Kelepforgásna

k nevezzük a támaszból (hátsó támaszból) támaszba (hátsó támaszba) nyújtott testtel végzett forgásokat, amikor is a súlypont forgás középpontjához közel mozog.'