Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1989. 19/10. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 19)

Honfi László: Kísérlet a magyar tornanyelv korszerűsítésére

- 20 támas

z és függés

, mint testhelyzet meghatározása nem pontos és egyértelmű. Nézzük ezt a részkérdést "történetében", azaz, tiogy vélekednek erről azok, akik a szaknyelvvel foglalkoztak. Kerezsi Ender

e (6) "Támaszba

n a test a támaszpont fölött van... Olyan támaszhelyzetek is vannak, főleg a kéztámaszok, amelyeknél a test csak részben van a támaszpont fölött, pl. a korláton vagy a nyújtón való támaszban. "Függésbe

n a test a függéspont alatt, azaz a tornaszer alatt van." A lábjegyezetben a következő véleményt olvashatjuk: "A támasz és függés meghatározásával kapcsolatban igen tanulságos a szovjet tornaszaknyelv megállapítása. Támasznak ugyanis azt a helyzetet nevezik, amelynél a test szélességi tengelye (szovjet terminológiában: válltengely) a szer főtengelye fölött van, a függésnél pedig alatta. Ezen meghatározás alapján pl. a nálunk felkarfüggésnek (korláton) nevezett helyzetet a szovjet szaknyelv felkartámasznak mondja. A támasz és függés szovjet meghatározása egyszerű és világos. Ezt nálunk is tanácsos minél hamarabb átvenni." Bély Mikló

s (1) "Támaszhelyzetben a test súlypontja általában az alátámasztási pont felett van..." "...Függő testhelyzetben a tornásznak a vállcsúcsa magasságában * áthaladó szélességi tengelye a felfüggesztési pont alatt van." Torna I. köte

t (2) "Támaszban van a tornász akkor, ha a test súlypontja az alátámasztási pont felett van. (A nemzetközi szaknyelv a váll vonalát veszi figyelembe, igy a kétes helyzetek egyértelműen eldönthetők. pl. a korláton felkar támaszt végez a tornász, nem felkar függést!)" "... Függésnek nevezzük azokat a testhelyzeteket, amelyeknél a test súlypontja a felfüggesztési pont alatt van."